Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. november 4 (219. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
2221 Az eddig elmondottakkal, tisztelt képviselőtársaim, érzékeltetni szerettem volna, hogy a Néppárt tisztában van azzal, hogy a közbiztonság javít ása elsősorban kormányzati feladat, amely csak széles körű társadalmi összefogással, az állami, az önkormányzati, a politikai és a civilszervezetek összehangolt erőfeszítései révén érhető el. Mindezen belül a most előterjesztett törvényjavaslat egy szem kí ván lenni a láncolatban, egy olyan lépés, amely szükséges, de korántsem elégséges a közbiztonság javításához. A javaslat a büntető törvénykönyv - ezen belül is elsősorban a büntetési rendszer , egy viszonylag jelentős terjedelmű és koncepcionális jellegű módosítására irányul. A büntetési rendszer átfogó módosítása általában nem kívánatos, hiszen a büntetőjog a társadalom számára zsinórmértékül szolgál, ezért állandóságához fontos érdek fűződik. Amennyiben azonban a bűnözésen belül jelentős változások törté nnek, elkerülhetetlen, hogy a törvényhozás mindenre a büntető törvénykönyv módosításával is reagáljon. Az általunk előterjesztett javaslat célja, hogy a bíróságok arányosabb, a társadalom igazságérzetével összhangban álló büntetéskiszabási gyakorlatot alak ítsanak ki. Ezért viszonylag széles körben, a jelenleginél súlyosabb büntetés kiszabását tesszük lehetővé, azaz szigorítjuk a büntető törvénykönyv rendelkezéseit. Először: súlyosabb büntetést javasolunk a sokmilliós kárt okozó vagyon elleni és gazdasági bű ncselekményekre. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár összege az utóbbi évek során rohamosan növekedett, és 1995ben meghaladta az évi 62 milliárd forintot, szemben az 1990ben mért 10 milliárddal. Ezzel párhuzamosan feltűnően megnőtt a kirívóan nagy, sokmilliós kárt okozó bűnesetek száma. A hatályos jog szerint a legsúlyosabban minősülő vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények esetében - a minősített esetet megalapozó elkövetési érték: okozott kár, illetve vagyoni hátrány , 5 millió forinttól kezdődik, és nincs felső határa. Ezeknél az 5 évig, illetve 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő minősített eseteknél a bíróságok általában az alsó határ közelében szabják ki a büntetést, sőt, gyakran alkalmazzák az enyhítő szakaszt is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis joggal tartanak attól, hogy a jövőben az éppen elbírált, még oly magas elkövetési értékű bűncselekménynél is lényegesen súlyosabb, még több kárt okozó esetekkel fognak találkozni, amelyeknél a büntetést szintén az adott büntetési tétel keretei között kell majd kiszabni. Mindez viszont ahhoz a tarthatatlan, de sajnos korántsem alaptalan közvélekedéshez vezet, miszerint Magyarországon csak sokat érdemes lopni, hiszen kirívóan nagy összegű, jogtalan haszonnal járó vag yon elleni bűncselekmények elkövetői, alig számíthatnak súlyosabb büntetésre, mint azok, akik viszonylag jelentéktelen cselekményeket követnek el. A bűncselekményekkel okozott kár összegének jelentős növekedése, az egyes bűnesetek egyre magasabb elkövetési értéke és mindezzel összefüggésben az előbb vázolt probléma indokolja, hogy azoknál a vagyon elleni és gazdasági bűncselekményeknél, amelyeknél gyakori a kirívóan magas károkozás, illetve ahol ennek lehetősége a jövőben valószínűsíthető, megszabjuk a külö nösen nagy értékre elkövetett, illetve a különösen nagy vagyoni hátrányt vagy kárt okozó minősített eset felső határát is. Ez oly módon történik, hogy a különösen nagy elkövetési érték alsó határát többszörösen meghaladó értéktartományra egy további, szigo rúbb büntetéssel fenyegetett minősített esetet fogalmazunk meg. Ugyancsak indokolt egy következő lépcsőt, azaz egy még súlyosabb minősített esetet létrehozni, az előző értéktartományt is meghaladó kárt, illetve vagyoni hátrányt okozó, illetve vagyoni érték re elkövetett bűncselekményre vonatkozóan. Az adócsalás, valamint a csempészet és vámorgazdaság esetén pedig a javaslat a különösen nagy kár, illetve a különösen nagy elkövetési érték alsó határát legalább ötvenszeresen meghaladó kárt okozó, illetve értékr e elkövetett bűncselekményre vonatkozóan egy harmadik minősített esetet is megfogalmaz, amelyet a legsúlyosabb, előbb említett vagyon elleni bűncselekményekhez hasonlóan, 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel javasol büntetni. A kirívóan súlyos csele kményekhez képest, viszonylag enyhébb esetekben viszont a büntetési tételeket a javaslat változatlanul hagyja. Mindezzel
