Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Megemlékezés Gyurkó Jánosról - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
2174 mezőgazdaságba bepumpálni a 88on túl ahhoz, hogy megközelí tőleg, bár nem pontosan, az 1995. évi szinten legyen a támogatásunk. Az FM költségvetésének a leggyengébb pontja az a bizonyos 11es cím alatti vállalkozások folyó támogatása és ennek is az első alcíme, a piacra jutási támogatás. Mint már többen említették ezt az összeget, itt egy 42 milliárd forintos tétel szerepel, de nincs megosztva. Ebben benne van az export, az élelmiszerexporttámogatás, de benne vannak a garantált árak működtetésével, intervencióval, tárolással, készletezéssel kapcsolatos költségek is. Teljesen érthetetlen, hogy miért nem került ez megosztásra. Egyetlen elképzelésem nekem is van ezzel kapcsolatosan, mégpediglen az, hogy a kormány így próbálja megkerülni azt a kellemetlen helyzetet, ami a GATTmegállapodásból adódik - pontosabban a GA TTmegállapodás téves számaiból. Szeretném viszont kérni a kormányt, hogy ilyen módon ne próbálja ezt a kérdést kezelni, mert kezelhetetlen. A GATT mindent tud rólunk, tehát ilyen - hogy finoman fogalmazzak - leventetrükkel megvezetni nem lehet. Azt hiszem , a kormány jó lesz, ha tudomásul veszi, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek nem véletlenül fordultak a mezőgazdasági bizottsághoz, hogy kérje a parlamentet, hogy állítson föl egy vizsgálóbizottságot, mert tudják, hogy ez az egyetlen megoldás. Ezért kér em kormánypárti képviselőtársaimat, támogassák az érdekképviseletek javaslatát, és állítsuk föl ezt a bizonyos vizsgálóbizottságot, hogy tisztázzuk végre kit, milyen mértékű felelősség terhel azokért a téves adatokért, ami alapján a GATT- - ma már WTOmegá llapodás - megszületett. Van még egy probléma is. Ez a bizonyos GATTmegállapodás és az ezzel kapcsolatosan emlegetett 18 milliárdos maximált támogatási szint nem igaz. Aki azt hiszi, hogy igaz, téved. Nem olvasta el magát a szerződést. A GATTmegállapodás ban 16 áru felsorolása szerepel és annak a támogathatósága. Ha viszont megnézzük az adatokat, azonnal kiderül, hogy ezen a csatornán maximum ha 5 milliárd forint támogatás nyújtható az exporthoz. Azt viszont tudjuk, ez az összeg abszolút nem elegendő, ebbő l adódóan egyetlenegy megoldásunk van, mégpediglen a GATTmegállapodással kapcsolatos jelentés Genfnek, és utána megpróbálni ezt a szerződést módosíttatni. Ebbe a 42,3 milliárd forintos tételbe, ha jól számolok, maximum 27 milliárd forintos agrártámogatás fér bele. Messze túlhaladja azt az 5 milliárdot, amit az előbb mondtam. Tehát nincs értelme ilyenformán kertelni, de azt is kell tudnunk, hogy ez az összeg, mármint az exporttámogatás 1995ben 45 milliárd forint volt, '96ban várhatóan 41 milliárd forint l esz. Teljesen indokolatlan és érthetetlen, hogy miért gondolja a kormány a reorganizációs támogatások leépítését. Nyilván abból a téves nézetből táplálkozik az elképzelés, miszerint rendszerváltozásspecifikus dolog a reorganizáció. Jelzem, nem az. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság kibújjon abból a szorításból, amiben amiatt van, hogy versenyszférának tekintik állandóan, egyetlenegy lehetőség a reorganizációs támogatásnak legalább az idei 11 milliárdos szinten tartása ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalkozásból kül önösebb veszély nélkül kiléphessenek vállalkozók, illetőleg oda beléphessenek azok, akik ezt jó üzletnek, illetve életcélnak tartják. Természetesen ez az összeg nem elegendő a piaci hatásokkal kapcsolatos teendők fedezésére sem. Azt hiszem, az idei évnél j obb évet nem lehetne nagyon találni ennek bizonyítására. Gondoljuk csak végig: búza, kukorica, burgonya, alma. Olyan hullámzás a piacon, amit egyetlenegy mezőgazdasági vállalkozó se bírhat ki, és ezt a világon mindenhol kormányfeladatként tartják számon, é s a kormányok ennek általában igyekszenek is megfelelni. Semmi nem indokolja az alaptevékenységi beruházások tervezett alacsony szinten tartását. Mint említettem, EUlázban ég a kormány, de mindig csak szóban. Hát ez a szféra lenne az, ahol a kormány bizon yíthatná azt, hogy tényleg föl akar készülni az európai uniós csatlakozásra. Itt kellene megteremteni annak a lehetőségét, hogy esélyünk legyen, eséllyel csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. Ha nem, akkor is kénytelenek leszünk csatlakozni, az európai piac ot megkerülni egy olyan kis ország, mint Magyarország, nem tudja, csak akkor, ha a többség veszít rajta. Évtizedekig fogunk
