Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - FEKETE GYÖRGY (KDNP):
2120 lényeges ellentételezés nélkül a társadalombiztosítás kiterjesztésébe és a nyugdíjazásba. Ezt tegnap pontosan megállapíto ttuk a kulturális bizottságban. A Pénzügyminisztérium tegnapi bevallása szerint mintegy 47 milliárd forintot von ki a magyar kultúrából. Ez egy olyan övön aluli támadás a magyar kultúra ellen, ami egyszerűen szinte alig minősíthető. Helyette pedig 4,5 mill iárd kompenzációt ajánl, tehát 1012 százalékot, aminek igazságos elosztása teljes képtelenség, és én mint valahai magyar államigazgató pontosan tudom, hogy 3040 ezer kifizetőhelyre semmilyen módon igazságosan kompenzációt el nem lehet osztani. Nyílt táma dás ez az értelmiség és a szakértelmiség ellen, amelyik ma már - itt az értelmiségről van szó - szinte bűnös bénultsággal viseli ezt az akciót. Egyik része nyílván máshonnan van finanszírozva, tehát fütyül az egészre; a másik nem érdekelt a dologba, mert m íg a első kormányperiódusban jól kichartázta magát, és abban a skizofréniában él, amely még nem engedi meg a felszólalást; a harmadik panaszai nem hallatszanak szervezetlenség folytán el az illetékesekhez; a negyedik kategória már olyan félelemben él az eg zisztenciális kiszolgáltatottsága folytán, hogy emiatt nem mer felszólalni. Ez a '60as, '70es évek értelmiségi belső lelkiállapotra mutat. A 4,5 milliárdos kompenzációra - és ez is tegnap kiderült a kulturális bizottsági ülésen - még nincs elosztási móds zer, még nem találták ki az elosztási módszert. Nyilvánvalóan bekerül a minisztériumba, ahol soha még a magyar Kulturális Minisztérium történetében ilyen nagyságrendű összeg minisztériumi elosztásra nem került. Ez a tárca kezében van, erre mondják azt, hog y ügyes, valóban nagyon ügyes. (10.00) Ez a pénz abszolút primer politikai célok elérését is jócskán elősegítheti a következő másfél évben, egészen a választásig, és semmi kétségem nincs, hogy nem fog megtörténni. Emellett terveződött be az a mintegy 700 m illiós kulturális feladatfinanszírozás, ami szintén minisztériumi elosztású, ez is példátlan. Megvannak tehát az állami rangra emelt újfajta kiválasztás és kasztosítás anyagi feltételei, az elitvazallus ellentétek nyílt pénzügyi támogatásával. A kulturál is költségvetés nem indít új beruházási akciókat, a korábbi kormányzás indíttatásaiból él, felavat mindent, amit elődei kezdeményeztek - Műcsarnokot, Nemzeti Múzeumot, Vígszínházat, Természettudományi Múzeumot, Millecentenáriumi Emlékkiállítást és mindent - és a "fűnyíró elv" alkalmazásával nem állít fel prioritási sorrendeket, mert a prioritások számon kérhetők, a nivellálás nem kérhető számon. A Nemzeti Színház az egyetlen induló projekt, amelyik viszont szembeköpi azokat, akik a Nemzeti Színház ügyéért d olgoznak, és a legkisebb színházat kívánja megépíteni Magyarországon, befogadóképessége, karaktere létrehozásába pedig nem vonja be azoknak a körét, akik azokat az induló pénzeket - ugye, azt a mintegy 1,5 milliárd forintot - előteremtették társadalmi gyűj tésből, amivel a kormány indul, és ebből mindössze 300 milliót tervez a jövő évre. A szaktörvények késésének oka nyilván az, hogy a költségvetéstervezet nem tartalmazza azokat az összegeket, amelyek azok életbeléptetéséhez elengedhetetlenül szükségesek vo lnának. Politikai haszna pedig az, hogy a kulturális kormányzat a kézi irányítást állítja előtérbe, így érvényesülhet saját ideológiája a leggátlástalanabbul. Az érdekegyeztetések kényelmetlen kázusa is így takarítható meg legjobban, hogyha nincs kulturáli s törvénykezés. Kedves Képviselőtársaim! Egy határaiban, nyelvében permanensen támadható kis ország számára, különösen az átváltozás megrendítő gazdasági és társadalmi sokkja közepette, elsőrendű kötelessége a nemzeti kultúra őrzésének, ápolásának és fejle sztésének a dolga. Ehhez kellenének elsősorban a biztos költségvetési garanciák, a támadhatatlan és kiemelt nemzeti intézmények és a többi nemzeti intézmény ellátása nem szenvedhet csorbát, munkatársai nem válhatnak feleslegessé, mert egyedül ebben a szekt orban nem várható semmi külföldi szellemi és anyagi érdekeltség. Ez lesz
