Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 31 (218. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
2108 gazdaság jellegű bűnözés elleni hatékonyabb fellépés jogszabályi és anyagi feltételeinek megteremtéséről szóló 1077/1996. (VII. 16.) kormányrendeletben foglalt bűnözés elleni harchoz a kormány a szükséges anyagi forrásokat nem biztosítja. A vámhatóság szűkített többletigénye 4,1 milliárd forint volt, és ehhez kapcsolódó többletlétszám 1403 fő. Ezzel ellentétben a költségvetési törvényjavaslat 2,2 milliárd forint fejlesztési többletet és 850 fő felvételét irányozt a elő. Az 1996. év szeptember 15én létrehozott Központi Járőrszolgálati Parancsnokság sem kapta meg a 732 millió forintot, mindössze 331 millió forintot kapott. Ez, a megfelezett pénzügyi forrásokkal a vámhatóság eredményessége, a költségvetés számára töb bletbevételt eredményeztető eljárása nem megalapozott, eleve meghiúsult. Ezen eredeti előirányzatok feltöltésére módosító javaslatokat indokolt benyújtani. Az általános forgalmi adó területén 1997. évi előirányzat az 1996. évi várható bevé telekhez mérten 18,6 százalékos növekedést irányoz elő. Az 1997. évi fenti előirányzaton túl a kormányzat még betervezett 22 milliárd forint adóbeszedési eredményjavulást, aminek az anyagi feltételei a vámhoz hasonlóan nem teremtődtek meg, így a bevételek realizálása kétséges. (9.00) A pénzintézetek társasági adója 1997re betervezett 17,5 milliárd forint. Ugyanakkor az 19931995. évben a kereskedelmi bankok által konszolidációs kötvények után 1996. évre 102,7 milliárd forint kamatot fizet ki az állam. Kedv es Képviselőtársaim! A bankkonszolidáció 400 milliárd forintos egyszeri megsegítésén túl mennyi áldozatába kerül még 2010ig a magyar népnek a felelőtlen bankvezetők magatartása? Azon konszolidált hitelek, amelyek folyósításával kapcsolatban az időközben m egindult büntetőeljárás során bűncselekmény elkövetését a bíróság megállapítja a banki vezetők terhére, kikerülneke a konszolidált hitelek közül, vagy ezek után is, 2010ig kamatot fizet a magyar adófizető? (Gondolok itt zárójelben: Agrobank, Dunabank, Yb l Bank, Budapest Bank miskolci fiókja.) A Magyar Televízió 1996. október 24ei hírműsorában Rubicsek Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda vezetője több konszolidációs szerződést is szabálytalannak nevezett. Ezen szerződések személyi felelősségi és más e ljárásait többek között az Állami Bankfelügyeletre bízta. Az Állami Bankfelügyeletnek tevőleges szerepe volt abban, hogy a hitelek folyósítása szabálytalanul történhetett, illetve hogy a bankkonszolidáció az ismert formában létrejött. Alkalmase a Bankfelü gyelet arra, hogy a saját mulasztásait kivizsgálja és saját magát elmarasztalja? A Bankfelügyelet elmúlt évek alapján megállapítható felelősségét ki vizsgálja ki? A pénzintézeti törvény 1991. évi LXIX. törvény 53. és 78. §ok nevesítik a Bankfelügyelet ell enőrzési és eljárási kötelmeit. Ha ennek eleget tett volna, rendszeres pénzintézeti és hitelezési ellenőrzésének, nem lett volna szükség 400 milliárd forintos bankkonszolidációra. A Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos körülmények. A Magyar Nemzeti Bank 1996 . évi várható vesztesége 51,7 milliárd forint lesz. A veszteséget az indokolatlanul magas működési költségek és az árfolyamváltozást előre meghirdető monetáris politika egyaránt okozza. A veszteség személyi felelősségi elemeket is felvet. A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi saját tőkéjének monetáris bázis 5 százalékára történő feltőkésítésének előírása a Magyar Nemzeti Bank törvényjavaslatban, illetve a jegybank jelenlegi devizahiteltömegtől való megszabadítása a költségvetésnek jelentős átvállalt többletterhe t eredményez. Az államháztartás 36. § c) pontja alapján a kormány nem mutatta be, hogy a Magyar Nemzeti Bank adósságcsere kapcsán a Magyar Nemzeti Banknak a későbbi időszakban milyen szerepet kíván tulajdonítani. Netán privatizálják? A hivatkozott törvényp ont alapján az 1997. évi költségvetéstől kezdődően teljeskörűen be kell mutatni a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetés folyamatai és áthúzódó hatásai a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamin t a gazdasági előterjesztések szerint állapítottak meg. Ezen törvényi előírás betartását a kormányzattól a Magyar Nemzeti Bank viszonylatában indokolt lehet szorgalmazni. A Magyar Nemzeti Bank finanszírozási kapcsolatainak, kamatterheinek
