Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 16 (200. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
202 javaslatával, és megin t abban a helyzetben vagyunk, hogy úgy kerül be egy törvény a parlament elé, hogy magán hordozza a bizonytalansági tényezőket. A vita természetesen nem abban van, hogy ki kíván nagyobb mértékű adócsökkentést - mint ahogy képviselőtársam mondta , hisz min d a két adótábla ugyanazon mértékű elvonást, 527 milliárd forintot tervez a tavalyi évi 487 milliárddal szemben. A vita azonban, hogy hol történjen az a szerény mértékű csökkentés, és ezért talán az a húsz perc, amit erre rászá nunk, nem haszontalan. (15.20) A Magyar Demokrata Fórumnak az a véleménye, hogy az adótábla csökkentésekor elsődlegesen azokat az embereket, azokat a családokat kell segíteni, akik a gyermekeket nevelik, és ezért ennek megfelelően a gyerekkedvezmény növelé sére fogunk javaslatot tenni a vitában. És úgy gondolom, hogy nem volt haszontalan, hogy ezt a pár percet szántuk erre a kérdésre. Kérem, nézzék el az ellenzéknek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a sz ót Szekeres Imre képviselő úrnak, az MSZP frakcióvezetőjének. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos napirend előtti vita, és talán előrebocsátja, hogy a Ház a következő hónapokban másként is tárg yalhat törvényeket, mint korábban. Nem tudom másként értelmezni az ellenzéki képviselők megszólalását, mint annak, hogy amennyiben korrigáljuk az idén életben lévő adótörvénynek általuk és általunk is hibának tartott lépéseit, ők támogatni fogják a személy i adó törvény módosítását. Ezt nagy köszönettel elfogadjuk, és azt hiszem, hogy így el tudjuk kerülni, hogy csak kormánypárti képviselők szavazzák meg az adótörvényt. Én ezt szeretném majd szavukon is fogni akkor, amikor a végszavazásra sor kerül. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Surján László frakcióvezetőhelyettes úr, KDNP. Megadom a szót. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Ház! A mai nap legjelentősebb eseménye a magyarromán alapszerződés temesvári aláírása. Ez a szerződés sajnálatosan megosztotta a magyar politikai életet. Szeretném, ha mához, mondjuk, tíz évre a magyar parlament egyik képviselője napirend előtt áttekintve a magyarromá n kapcsolatok alakulását, elismerően szólhatna a szerződést aláírók teljesítményéről. Szeretném, ha mi, akik az alapszerződés hasznosságában kételkedünk, arra a sorsra jutnánk, mint a ma már ismeretlen zenekritikus, aki azt tanácsolta: hogy "Kotkotkotko tKodály, Zoltánka ne komponálj!" Ma azonban nem tudok szabadulni attól az előéletérzettől, hogy nem a nagyképű kritikus, hanem Kasszandra sorsát kell vállalnom. Felszólalásom nem foglalkozik a szerződés tartalmi részeivel. Ezzel kapcsolatban már sok mind en elhangzott, és előttünk van még a ratifikációs vita. Célom, hogy hitet tegyek a magyarromán megbékélés történelmi szükségszerűsége mellett. Jövőnk nagyrészt a szomszédainkkal való tartós és őszinte jó viszony kialakításától függ. Azért hangsúlyozom ezt , mert vannak, akik az alapszerződés elutasítását tévesen a magyarromán megbékélés tagadásának állítják be. Felszólalásom másik célja, hogy mivel a világ figyelme ma Temesvárra, s így Romániára és Magyarországra irányul, hangsúlyozzak néhány tényt, melyne k jelentősége van a románmagyar megbékélés szempontjából. Fontos, hogy a mai napon, éppen a helyszín miatt, tisztelettel gondoljunk vissza azokra, akiknek 1989ben volt erejük és bátorságuk kiállani a román szabadságért, s ezzel új utat nyitottak a magyarromán megbékélés lehetősége előtt. Tőkés László temesvári lelkipásztorra és
