Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PÁPAI MIHÁLY (FKGP):
1983 PÁPAI MIHÁLY (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A politikai, gazdasági változások következtében az Országgyűlésnek periodikusan visszatérő feladata a képviselők jogállására vonatkozó mindenkori hatályos szabályozás felülvizsgálata é s szükségessé vált módosítások megvitatása, esetlegesen új törvény megalkotása. A Független Kisgazdapárt Országgyűlési képviselőcsoportja az Országgyűlés képviselőinek összeférhetetlenségével kapcsolatos javaslatot időszerűnek tartja, mert legutóbb megalko tott összeférhetetlenségi szabályok jelentős része meghaladottá vált. A jelenleg hatályos törvény módosításának rendező elveit a következőképpen foglalhatjuk össze. Az összeférhetetlenségi szabályoknak szigorúaknak és következeteseknek kell lenniük. Az öss zeférhetetlenségi szabályok következtében nem változhatnak meg a választások eredményeként kialakult parlamenti arányok. Az összeférhetetlenség intézménye nem vezethet személyiségi és vagyonjogok megsértéséhez. Nem jelent negatív diszkriminációt, ha kiemel t helyi feladatokat ellátó személyek nem lehetnek Országgyűlési képviselők. Az összeférhetetlenség ügyében a végső döntést minden esetben az Országgyűlésnek kell meghoznia. Az összeférhetetlenségi szabályokat azonnal hatályba kell léptetni. Az összeférhete tlenségi okokat a javaslat két csoportba osztja: politikai és gazdasági összeférhetetlenségre. A politikai összeférhetetlenség esetei egyértelműek. A javaslat a különböző jogszabályokból kiemeli az összeférhetetlenségi szabályokat, és azokat a 9. §ba hely ezi el. 1994 óta a kormány és az Országgyűlés közalapítványt hozhat létre. A javaslat nem zárja ki azt, hogy képviselő tagja legyen az alapítvány kezelő szervének, vagy ott tisztséget vállaljon, de ezért díjazásban nem részesülhet. Ezzel a rendelkezéssel e gyetértünk, ugyanakkor megfontolásra ajánljuk a következőt: ha az Országgyűlés vagy a kormány hoz létre közalapítványt, akkor az alapító okiratban meghatározza az alapítvány célját, vagyonát, szervezetét és a többi. Nem célszerű azonban, hogy tisztségvisel őként vagy a kezelő szerv tagjaként országgyűlési képviselőt jelöljön ki, tehát a képviselő elvileg alapító is, mivel az Országgyűlés, illetve esetleg a kormány tagja. A közélet tisztaságát segítené elő továbbá az a módosítás is, amely a 14. § b) pontjához hasonló megoldással olyan korlátozó rendelkezést is tartalmazna, hogy tisztségviselő vagy kuratóriumi tag a képviselő a mandátum megszűnésétől számított két évig sem lehet. A javaslat 13., 14. §aiban foglalja össze a gazdasági összeférhetetlenség eseteit . A felsorolt kizáró okokkal egyetértünk. De azt feltétlenül kiegészítendőnek tartjuk azzal, hogy privatizált gazdasági szervezetek tekintetében további korlátozó rendelkezéseket kell a törvénybe beépíteni. Gyanús ugyanis az, hogy privatizált szervezet élé re egyes esetekben azonnal országgyűlési képviselő kerül. Fölmerül vagy felmerülhet a kérdés, hogy a kinevezés kapcsolatba hozhatóe ezen esetekben az uralkodó erő és a gazdasági elit valamilyen homályos összefonódásával. Azt mindannyian tudjuk, hogy adott esetben a gazdasági pozíciók megszerzése a politikai hatalom erősítésének egyik eszköze. Túl azon, hogy egy ilyen esetben a képviselő jövedelme jelentősen növekszik, előfordulhat, hogy pártjának is lehetősége nyílik anyagi javainak gyarapítására. Hogy fen t említettek ne válhassanak általános gyakorlattá, és csökkenthető legyen az összefonódásból adódó esetleges korrupció lehetősége, megítélésem szerint feltétlenül szükséges a törvényi szabályozás, illetve a korlátozás megállapítása. A kizáró rendelkezés al aptétele lehetne az, hogy a privatizált gazdálkodó szervezet élére képviselő csak bizonyos idő elmúltával kerülhetne. Ennek megfelelően módosító javaslatunk szerint képviselő a mandátum fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem t ölthetne be vezető tisztséget olyan gazdálkodó szervezetnél, amelyet a mandátuma fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két éven belül privatizáltak.
