Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között az EBESZ 1994. évi bécsi dokumentumát kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a katonai kapcsolatok fejlesztéséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz):
1963 Köszönöm. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársamnak adom meg a szót: Gyuricza Béla képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat a Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között az EBESZ 1994. évi bécsi dokumentumát kiegészítő bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről, valamint a katonai kapcsolatok fejlesztéséről szól. És mint ahogy itt elhangzott az államtitkár úr előterjesztésében, a külügyi bizottság előterjesztésében, alapvető célként a bizalom- és biztonságerősítést kívánja szolgálni. Véleményünk s zerint ez széles értelemben magában foglalja a fegyverzetellenőrzést és a létszámcsökkentéseket is, amelyek alapvetően meghatározzák egy adott állam katonai potenciálját. A FideszMagyar Polgári Párt nevében szeretném hangsúlyozni, hogy mi nagyon fontosnak tartjuk nemcsak a két állam, a két nemzet, hanem annak fegyveres erői közötti jó kapcsolatot is, amely egyben elősegíti, sőt egyenesen garanciát ad a régió biztonságának, a demokratikus átalakulás folyamatának, valamint annak töretlen megvalósításához. Ug yanakkor úgy érezzük, hogy szükséges néhány olyan kérdésre ráirányítani a figyelmet, amely megítélésünk szerint a valódi bizalom és biztonság erősítését szolgálná. Engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy ehhez a témához úgy is elmondjam véleményemet, mint a Magyar Köztársaság fegyveres erői részéről egyik részese voltam annak a folyamatnak, amely a létszámcsökkentés és fegyverzetellenőrzés gyakorlati végrehajtását foglalta magában, és láttam ugyanezt Románia részéről. Ha csak azt veszem, hogy a Magyar Köztársaság fegyveres erői e tekintetben lassan a létszámukat - békelétszámukat - közel egyharmadára csökkentették, a hadműveleti harcászati rakétáikat a rendszerből kivonták, a repülőerőiknek a párizsi limit szerint 50 százalékát se veszik igénybe, akkor azt hiszem, jogos, hogy körülbelül hasonló mértékben és tartalommal várjuk el más államoktól is, amelyek kölcsönös bizalmat és biztonságot kívánnak velünk együtt erősíteni. (19.00) Módunkban állt, amikor a múlt év őszén a magyar honvédelmi miniszter fogad ta kollégáját, a román védelmi minisztert, és a honvédelmi bizottság elnökével mi is megbeszélést folytatva megismerhettük azt a román hivatalos álláspontot, amelynek lényegéről engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy önöket röviden tájékoztassam. Ne m másról volt szó, mint a hivatalos román álláspont, amely a fegyveres erők helyéről, szerepéről, a nemzetközi szerződésben vállalt teljesítésről a román értelmezés alapján szól. Ennek lényege - ahogy a román védelmi miniszter úr fogalmazott , hogy a fegy verzetellenőrzés és csökkentés gyorsaságát nem tartják lehetségesnek mindaddig, amíg a létszámcsökkentést megfelelő, korszerű technikai eszközökkel minőségében pótolni nem tudják. Ehhez két alapvető dolgot határozott meg. Az egyik az intenzív kapcsolatok fejlesztése a nyugati korszerű technológiájú haderőkkel és védelmi iparral, valamint a nemzetvédelmi ipar újjáélesztése. A másik ilyen, hogy megnevezték és értelmezték, hogy kölcsönös összefüggés van a haderőcsökkentés és a gazdaságipolitikai életben várh ató egyéb változások között, és - mint fogalmaztak - igen érzékeny, finom kapcsolatrendszer van kialakulóban. Szerintük - és hadd idézzem a védelmi miniszter urat: "Az ország védelmi képessége olyan, mint egy gyertya. Mint egy gyertya a sötétben, amely mut atja az utat. Tehát nem okvetlenül azt kell szem előtt tartanunk, hogy létezik egy invázió lehetősége, hanem azt, hogy ez az állandó örök mécses egy biztonságot ad és egy belső stabilitást." Eddig az idézet. Ők megértették, mint ahogy fogalmazott a védelmi miniszter úr, hogy a magyar parlament honvédelmi bizottsága foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Románia milyen mértékben és minőségben csökkenti haderejét. Azt kérdezem tehát tisztelt képviselőtársaim, itt a parlament nagy nyilvánossága előtt, hogy a korm ány és a kormány felelős minisztere ugyanilyen formában érti ennek a lényegét: a bizalom- és
