Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - Határozathozatal az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1950 oldja meg, de mérsékli az inflációból, valamint a magas lakásárakból eredő gondokat. Rögzített kondíciói révén a családok megtakarításait és törlesztési terheit tervezhetővé teszi. Tisztelt Ház! A benyújtott törvé nyjavaslathoz olyan módosító indítványok érkeztek be, amelyek közül számosat a kormány is támogat. Az indítványok a törvényjavaslat minden területét érintik ugyan, de a legtöbbjük néhány kulcsfontosságú kérdéskörre irányul, így a támogatás mértékére és fel használására, a kölcsönfolyósítás feltételeire, valamint a tartalékképzési előírásokra. Az indítványok többségének célja a betétesek érdekeinek védelme, a garanciális szabályok erősítése. A viták során kompromisszum született az állami támogatás mértékére vonatkozóan. E szerint a támogatás mértéke általános szabályként az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként 36 000 forint. Az 1997. folyamán megkötött lakásel őtakarékossági szerződések esetén az első megtakarítási évben azonban ettől eltérően a támogatás a megtakarítás 40 százaléka, de legfeljebb 36 000 forint lenne. Ezzel a konstrukció pozitív reálkamatot ígér, hiszen az 1997 végéig nyitott betétszerződések 4 évre fix 17 százalékos hozamot garantálnak, ami jóval meghaladja a 4 évre várható infláció mértékét. Megjegyzem, ehhez az előnyös helyzethez járul a szerződés szerinti alacsony kamatozású hitelfelvétel lehetősége. Az állami támogatás mértékét a benyújtott törvényjavaslat szerint kormányrendelet szabályozta volna. A pártok és szinte valamennyi módosítást benyújtó képviselő azonban egyöntetűen törvényi szabályozást tartott szükségesnek, mivel véleményük szerint az alacsonyabb szintű szabályozás bizalmatlanság ot kelt. E felvetéseket elfogadva támogatjuk a törvényjavaslat ilyen irányú módosítását. A kormány támogatja azt a módosító javaslatot is, amely kezdeményezi, hogy 8 éves megtakarítási idő elérésekor a betét nem lakás célú felhasználása esetén is jogosult legyen a megtakarító az állami támogatás és annak kamatai igénybevételére. Amennyiben ugyanis a törvény nem biztosítja ezt a lehetőséget, elriasztja azokat a megtakarítókat, akik még bizonytalanok megtakarításaik felhasználásában. Négyöt év alatt megválto zhat az ügyfelek élethelyzete is, ami szintén indokolttá teszi, hogy egy hosszabb megtakarítási periódus után biztosítsuk a támogatás felvételét felhasználási kötöttség nélkül. A vita során több képviselő nehezményezte, a megtakarítókat kiszolgáltatott, há trányos helyzetbe hozza az a lehetőség, hogy a lakástakarékpénztár a négyéves betétgyűjtés után elutasíthatja az ügyfél kölcsönkérelmét hitelképtelenség miatt. E kiszolgáltatottságot kiszűri az a törvényi követelmény, hogy a lakástakarékpénztárnak előre rögzítenie kell az esetleges elutasítás indokait. Elismerjük ugyanakkor, hogy méltánytalan lenne, ha az amúgy is súlyos helyzetben lévő megtakarító elesne nemcsak a hitelfelvételi lehetőségtől, de betétjének 3 százalékot meghaladó hozamától is. Támogatjuk ezért azt a javaslatot, hogy amennyiben az ügyfél hitelkérelmét a lakástakarékpénztár azért utasítja el, mert tartósan munkanélküli vagy munkaképtelenné vált, illetve a megtakarító, a házastársa vagy a kedvezményezett meghalt, akkor az előtakarékoskodó jo gosult maradjon az állami támogatás s az arra jóváhagyott kamatok igénybevételére nem lakás célú felhasználás esetén is. Szintén támogatjuk azt a módosító indítványt, amely szerint a lakástakarékpénztárnak a szerződéses összeg kiutalásától számított 1 hón apon belül - és nem 3 hónapon belül, ahogy az eredeti javaslatban szerepelt - folyósítania kell az ügyfél részére a lakáskölcsönt, amennyiben a hitelfelvevő a felhasználás ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat az előírásoknak megfelelően benyújtotta. Tis ztelt Ház! Most rátérek egy másik változtatási javaslatra, a jegybanki kötelező tartalékkal kapcsolatban. Véleményünk szerint a jegybanki tartalékráta megállapítása, az általános mértéktől való esetleges eltérés rögzítése a Magyar Nemzeti Bank feladata. A jegybanki tartalékképzés szabályozása ugyanis a monetáris politika részeként az MNB hatásköre. Több képviselő a benyújtott törvényjavaslatban szeretné előírni, hogy a lakástakarékpénztárak mentesüljenek a jegybanki tartalékképzés előírásai alól. Ez a szab ály a szervezeteket törvényi szinten kivonná a monetáris
