Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - Dr. Hasznos Miklós (KDNP) - az igazságügy-miniszterhez - "Miért halogatta eddig az igazságügyi tárca az érdemi intézkedést a 12/1987.(XII.29.) IM rendelet durva hiányának pótlása érdekében?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter:
1916 elején utalni kell a magasabb szintű jogs zabályra, ha felhatalmazás alapján születik meg ez a törvény, valamint: a zárórendelkezések között minden esetben szabályozni kell a jogszabály hatálybalépését. Ha ezek a szakmai követelmények, akkor hogy kopogtatunk mi az Európai Közösség kapuján, hogy ak arunk az európai jogrendszerhez harmonizálódni és csatlakozni, ha mi még itt állunk, itt rekedtünk meg, hogy ezek a jogszabályelőkészítés szakmai feltételei. Én nagyon szíves figyelmébe ajánlom a tárcának, hogy vegye kézbe ezt a jogszabályt, és vagy töröl jék ennek a jogszabálynak az első, bevezető részéből azt, hogy "a szakmai követelmények", és írják oda, hogy a mi képességünk csak arra terjed, hogy alaki követelményeket, formai követelményeket szabjunk meg a jogszabályszerkesztőknek. Ne próbáljunk szakm áról beszélni, netán jogminőségről vagy netán hatástanulmányokról! Nem is akarom ragozni ezt, mert ez ma sajnos illúziónak tűnik. ( Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Kérdezem, mit szándékoznak tenni ezzel a jogszabállyal? (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra Csiha Judit miniszter asszony válaszol. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Való igaz, hogy ön az elmúlt két év alatt több alkalommal hívta fel a figyelmet a jogszabályelőkészítés és a jogszabályszerkesztés hiányosságaira, és kérte számon a tárcától és a törvényhozástól az ezzel kapcsolatos szabályok betartását. Úgy vélem, hogy a jelen interpellációja a második kérdéskö rhöz tartozik, magyarán a jogszabályszerkesztés kérdésköréhez, ami a jogalkotás, a jogszabályalkotás technikai szabályait gyűjti össze. Az alapjogszabály, ahogy ön is idézte, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. számú törvény, amely általában határozza meg, hogy milyen esetekben kell jogszabályt alkotni. Elég konkrétan rögzíti azon követelményeket, hogy a magyar nyelv szabályainak megfelelő, világos és közérthető megszövegezés érdekében mit kell tenni. Ennek technikai végrehajtási szabálya az, amit itt említ ett, a 12/1987. számú igazságügyminiszteri rendelet. Ez a rendelet a törvény felhatalmazása alapján született, és a jogszabályelőkészítők tevékenységében a szakmai követelmény érvényre juttatása érdekében fogalmaz meg szabályokat. Az ön által említetteke n kívül még számos technikai részletszabály és szakmai követelmény fogalmazódik meg ebben a rendeletben. Valószínűleg ez nem teljes, és ezt a sort még bővíteni lehet. Tehát, önmagában amiatt is, hogy lassan tízéves ez az igazságügyminiszteri rendelet, a f elülvizsgálata aktuális. Azt állítani, hogy a rendelet valódi szakmai elveket és követelményeket nem tartalmaz, nem rögzít, ezt én vitatom. Ezen túlmenően azonban a rendeletben foglaltakon kívüli irányelveket is megfogalmaz az igazságügyminiszter, egy 700 1/1988. számú irányelvben határozta meg, amelyben további útmutatást ad a jogszabályszerkesztéshez. Ezzel alapvetően segítve a jogszabályok megszövegezését, az egységes gyakorlat megvalósítását. Az irányelv ugyan nem tartalmaz normatív szabályokat a műfaji követelményeknek megfelelően, de a szakmai követelmények egyértelmű rögzítésével ad ajánlást a jogalkotási törvény és a végrehajtási rendelet végrehajtásának fő irányaira és módszereire. Éppen a rendkívül részletező, számtalan szövegszerű példát tartalmaz ó szabályozási mód az oka, hogy ez az irányelv nem jogszabályi formában került kiadásra. Az iránymutatás a jogszabály címétől kezdve a jogszabály alapvető szerkesztési egységeinek tartalmát végigkövetve nyújt eligazítást a jogszabályszerkesztők számára a k odifikáció során érvényesítendő követelményekről. A részletező jelleget jól érzékelteti talán egy példa. Rögzíti, hogy ha ugyanaz a jogintézményfogalom többször előfordul, az első alkalommal való használatkor határozható meg, hogy a későbbiek során hogyan rövidíti. Ilyen és ehhez hasonló, valóban aprólékos részletelőírásokat tartalmaz az irányelv. Hogy ezt a két igazságügyminiszteri intézkedést alkalmazni is lehessen, és jól lehessen alkalmazni, ennek érdekében szerkesztettünk egy kiadványt, ami kifejezet ten a kodifikátorok képzését segíti kézikönyv formájában. Tavaly jelent meg Hankiss professzor úrnak a
