Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 29 (216. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
1869 Így a központi költségvetési szervek működési támogatásának mértéke 120,8 százalékos az előző évhez képest. Ez azonban - és ez nagyon lényeges - úgy valósul meg, hogy a kiemelt területek - és ezeket felsorolnám: a bíróságok, belügy, honvédelem, a külügy, művelődésügy valamint az adóhivatal, vámhivatal és kincstár - magasabb, közel 30 százalékos támogatásnövekedésben részesülnek. Ez összhangban van a gazdaságpolitik ai és a társadalompolitikai prioritásokkal. Nagyon lényeges, hogy 1997. évben is folytatódjon az intézménykorszerűsítés, a feladatok felülvizsgálata. Ennek már 1996. évben is érzékelhető és számszakilag is mérhető eredményei vannak. Erre vonatkozó adatokat az Állami Számvevőszék véleménye is tartalmaz, megállapítva, hogy 1996ban 68 milliárd forint kiadásbevétel és 13 ezer fő létszám került ki a fejezetektől, és a folyamat folytatódik. A kiadási tételek kapcsán kívánok szólni az államháztartási reform alak ulásáról is. Valóban, igazán áttörő változást ez ideig a kincstári finanszírozási rendszer bevezetése hozott. De reform értékű változások vannak a felső- és közoktatásban, a közigazgatásban, az önkormányzatok szabályzásában. Előkészített a nyugdíjreform, m egindult az egészségügy átalakítási programja. A szociális ellátásoknál is megindult az a folyamat, ami a tényleges rászorultság alapján, a célzottságot juttatja érvényre. Azt a téves hiedelmet azonban el kell oszlatni, hogy az államháztartási reform célja a költségek csökkentése. A cél a hatékonyság növelése, a működőképesség fenntartása, illetve javítása. Hosszabb távon pedig relatív költségcsökkentéssel is jár. A kiadási tételek között legjelentősebb a kamat- és adósságszolgálati kiadás. Ennek ö sszege 835 milliárd forint, ahogy itt helyesen hangzott el, a kiadási főösszeg 33 százaléka. Még ha a fejezetben előirányzott 230 milliárd forintos bevétellel csökkentjük is ezt az összeget, akkor is olyan teher ez, ami alapvetően meghatározza lehetőségein ket. Ez az egyenlegében 605 milliárd forint 1996hoz képest több mint 30 százalékos növekedést jelent. A növekedést elsősorban a PM és az MNB közötti adósságkonverzió során a kamatmentes hitelállományt felváltott devizakötvények kamata jelenti. S itt azért egy pillanatra álljunk meg, ez ugyanis egy olyan szükségszerű költségnövekedés, ami éppen abból fakad, hogy csökkennek az állam adósságai, éppen egy kedvező tendenciának az egyébként negatív következménye. És a nullás adósság ügye. Valóban, úgy tartalmazz a a tervezet, hogy átkerül a nullás adósságállomány a Nemzeti Banktól a költségvetéshez, ez 1606 milliárd forint, ettől kezdve a költségvetés kamatterhe közvetlenül jelenik meg. Szeretném arra felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a kamatteher mindenfé leképpen megjelenik, legfeljebb áttételesen terheli a költségvetést úgy, hogy a Nemzeti Bank veszteségét kell a költségvetésnek rendeznie. Az adósság és annak kamata reális megítéléséhez vissza kell nyúlnunk az 1990 előtti eladósodási folyamatokhoz. A prob léma gyökere valóban ott keresendő. Azonban az is tény, hogy az adósságállomány 1990 és 1994 között nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt. Mégpedig az 1990 évi 68 százalékos arányról 88 százalékra, a GDP arányában van ez a százalékszám. Persze hát volt ak objektív okok is, a kényszerű piacváltás és piacvesztés, az adóviselőképesség romlása, tönkremenő, felszámolás alá kerülő vállalatok, de hát volt adós- és bankkonszolidáció is. Ezért aztán az 1995. évi költségvetés vitájakor már reálisan vetődött fel a z adósságcsapda réme is, ami egy öngerjesztő folyamat lett volna. Az 1995. évi gazdaságpolitikai intézkedések, vagyis a stabilizáció hárították el az adósságspirál kialakulásának veszélyét. 1995. évben megállt az eladósodási folyamat, 1996ban csökkent az adósságállomány. Ebben a privatizációs bevételek adósságtörlesztésre fordítása is fontos szerepet játszott. Az egyes fejezetek költségvetéséről külön most nincs lehetőségem szólni. Annyit azonban kiemelendőnek tartok, hogy a korábban már említett preferált területeken kívül a frakción belül eddig
