Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
185 Fokozott figyelmet csupán abban az összefüggésben hoztam szóba, hogy ezzel ráadásul Magyarország a saját külső megjelenítését segítheti, bizonyíthatja kifelé is azt, hogy elkötelezett azon értékek iránt, amelyekért tény legesen elkötelezett, és hát meg akar valósítani. Tehát itt valami nagyon nagy félreértés van Sepsey képviselő úr részéről, az Európa Parlament és Eisenstadt említése is csak ezért került szóba. Ami a bevezető momentumot illeti, Bársony András ebben tökél etesen elmondta az álláspontomat, a Benešdekrétumért nem mi vagyunk felelősek. Nem azért van érvényben, mert nem akarjuk hatálytalanítani, hanem azért van érvényben, mert sem a cseh, sem a szlovák parlament, illetve kormány nem kész erre. Csehország sem, azért ezt tegyük hozzá, ahol vele szemben 3 millió német követelő áll. Ezek sajnos a realitások, ettől független mindannyian egyetértünk ebben a Házban, hogy a Benešdekrétumok jellegüket tekintve nagyon hasonló dekrétumok, mint amilyenek a zsidótörvények is voltak. Valóban etnikai alapon született, súlyosan diszkriminatív törvények. Ami pedig az egyházi javak visszaadását illeti, itt is valami súlyos tévedésben van a képviselő úr. Hiszen nem arról volt szól, hogy a magyar parlament vagy a magyar kormány ne m akarta, hogy visszaadják az egyházi ingatlanokat az erdélyi magyaroknak. Egyáltalán nem erről volt szó. Az utolsó pillanatig fönntartottuk ezt a javaslatunkat az alapszerződésben. Végül is a kompromisszum eredményeképpen kivettük, úgy, hogy közben Melesc anu ígéretet tett ennek teljesítésére. Arról volt szó, hogy ezt nem tudtuk beletenni. Itt aközött lehetett volna választani - és a tisztelt ellenzék mintha erre hajlott volna , hogy egyáltalán ne legyen alapszerződés, vagy pedig legyen alapszerződés enélk ül. Tehát nem adtunk fel semmit. De azért megkérdezném, hogyha nem jött volna létre az alapszerződés, akkor visszakapták volna az egyházak az ingatlanjaikat? Miféle biztosítékuk van arra nézve? Most van egy újabb, pótlólagos ígérvényük. Én elfogadom, hogy ezt nem biztos, hogy könnyen be tudjuk hajtani, de valamiféle ígérvényünk van, és számos más kérdést pedig rendezni tudtunk. Szóval én azt gondolom, hogy jobb lenne, ha ténylegesen a tárgyhoz tartozó kérdésekről beszélnénk, és nem akarnánk állandóan félreé rteni egymást - méghozzá rosszindulatúan félreérteni egymást , mert ezek a gyakorlatok sok jót nem fognak hozni, legfőképpen annak nem, aki ezt végzi. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsorai felől.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétp erces időkeretben megadom a szót Torgyán József úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Döbbenetes az az ellenséges hatalmi gőg, amely a kormányzati oldalról úgy nyilvánul me g, hogy bárkinek legyen ellentétes álláspontja, mint önöknek, azzal szemben rögtön olyan stílusban lépnek fel, amely kétségbe vonja a mi álláspontunk erkölcsösségét. De kérem, tessék tudomásul venni, hogy nemcsak a zsidóságra mért csapást a náci megszállás , hanem a Független Kisgazdapártra, arra a pártra, amelynek én az elnöke vagyok. Bejöttek a nácik '44. március 19én éjjel, 20án beszüntettették a Független Kisgazdapártot. Egyetlenegy országgyűlési képviselő volt, a Kisgazdapárt egyik vezéralakja, BajcsyZsilinszky Endre, aki ez ellen fellépett. És vegyék már tudomásul, igen tisztelt MSZPs képviselő urak és hölgyek, az önök pártjának jogelődje volt az, amely ezt a mérhetetlenül sok törvénysértést elkövette, amely a Független Kisgazdapártot, a magyar népe t - beleértve a magyar nép részét, a zsidóságot is - a vagyonától megfosztotta. Tehát igenis mi tudni akarjuk, hogy milyen vagyontárgyak mire kerültek felhasználásra.