Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 28 (215. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
1828 Pénzügyminisztérium beterjesztése. Másrészt viszont egy olyan oldalról szeretnék beszélni, amelyről kevés szó esett az eddigiekben: mégpedig a végrehajtás oldaláról, arról az oldalról, hogyha mondjuk, elfogadja a tisztelt Ház a beterjesztett törvényjavaslatot, mégis hogyan fog ez kinézni. Három kérdéskörben szeretném összefoglalni a mondandómat, s ígérem, rövid leszek. Az első kérdéskör a célokra és az elérhető eredményekre fog vonatkozni, a második kérdéskör némi jogászkodást fog hozni, a harmadik körben pedig az önkormányzatokról szeretnék néhány szót ejteni. Tehát először is a célokat és az elérhető eredményeket nézzük. A miniszter úr expozéjában elhangzott, hogy alapvető célja ennek az előterjesztésnek az, hogy azokat érje el, akiket eddig nem sikerült elérni a járulékfizetők vonatkozásában. Néhány éves szociális és egészségügyi bizottsági tagságom arra enged következtetni, hogy nem tudjuk, hogy hányan vannak igazán, és nem tudjuk, hogy kik ezek valójában. Hiszen elhangzott már, hogy ez a kör, akik nem fizetnek, egy 600 ezres kör, elhangzott, hogy ez a kör körülbelül egymilliós kör. Fogalmunk sincs, hogy ez az embercsoport egyáltalán bevonhatóe reálisan a járulék, vagy bármilyen módon az egészségügyi ellátást me galapozó finanszírozási körbe. Ugyanakkor megkaptam azt is képviselőtársaimtól leginkább, hogy nem nagyon érdemes a szociális és egészségügyi bizottság tagjainak ebben a kérdésben nagyon - hogy úgy mondjam - aktivizálnia magát, hiszen ez egy pénzügyifinan szírozástechnikai kérdés. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy érzem, hogy kevés súlyosabb politikai kérdés van, mint ez a kérdés, hiszen nem kevésről vagy nem kevesebbről van szó, mint hogy kiket és milyen mértékben terhel fizetés. Amikor ilyen kérdésekről b eszélünk, akkor bizony nem kerülhető meg, hogy kijelentsük, hogy ezek bizony súlyos, kőkemény politikai kérdések. Elhangzott az is, hiszen a feketegazdaság elleni küzdelemre, tehát erre a küzdelemre szeretnénk kormányzati ciklusunkat is fölhasználni... meg győződésem, hogy a feketegazdaság ellen ezzel a törvényjavaslattal nem lehet küzdeni. Sőt, sokkal inkább a járulékelkerülés vagy a fizetési kötelezettség elkerülésére lehet számítani, hiszen mindazok a jövedelmek, amelyek után személyi jövedelemadót kell f izetni, ezek után az egészségbiztosítás költségeit is fedezniük kell. Tehát mindenképpen arra ösztönöz, hogy a fizetési kötelezettségek alól megtalálják azokat a kibúvókat, amiket eddig is megtaláltak. Tehát nagy kérdés, hogy el lehete érni azokat a célok at, amiért ez a törvényjavaslat elkészült, és erre határozott véleményem az, hogy nem lehet elérni. Hiszen az a nyilvántartási rendszer, ami részletkérdésnek és technikai jellegűnek tűnik, az a nyilvántartási rendszer nem létezik, amire ez a törvényjavasla t készült. Tudtommal 1 millió 700 ezer számlát tart nyilván kőkorszaki módszerek között a társadalombiztosítás, amiből talán olyan 900 ezer körüli ami élő, amire reálisan számítani lehet, hogy pénz is kicsikarható belőle. (21.30) De mindaddig, amíg nincs o lyan egyéni nyilvántartás, hogy pontosan lehet tudni, hogy Kovács II. János az elmúlt évek alatt mennyi járulékot fizetett be - most mindegy, hogy minek nevezzük ezt a fizetési kötelezettséget , és nem lehet tudni abban a pillanatban, hogy egykét hónap e ltelik és nem fizet, és nem lehet rászólni, nem lehet odafigyelni, nem lehet ellenőrizni, hogy fizetette vagy sem, nos, ez mindmind arra ösztönöz, hogyha egy rendszert nem lehet ellenőrizni, akkor ne is fizessék be mindazokat az összegeket, amiket oda el várnánk. A jogi kérdések sem utolsóak ebben a törvényjavaslatban, hiszen nem kevés alkotmányossági kifogások és bajaink voltak az elmúlt időszakban a nagy ellátó rendszerek átalakításában. És itt nem tudom megkerülni azt, hogy ne beszéljek arról, hogy most adóról vagy járulékról vane szó. Tehát muszáj körüljárjuk, hogy mi is ez az egészségügyi hozzájárulás tulajdonképpen. Mert egy kicsit adó is, igaz? Mert a fizetési kötelezettség jellege és a megfizetés technikái mindenképpen egy adó jellegű fizetési köte lezettséget tételeznek fel, ugyanakkor járulék is, hiszen a befolyt pénz kezelésére a járulékokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, és a tartozások behajtására is.
