Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP):
180 vagyunk most többségben ebben a parlamentben. Köszönöm szépen a f igyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Szintén két percben megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm, elnök asszony, a szót. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem a Ház vezetését kritizáltam akkor, amikor rámutattam arra, hogy 2079/1996. számú kormányhatározat a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát jelölte meg az ügy felelőseként, és ugyanakkor az Ors zággyűlésbe beterjesztett H/2643. számú országgyűlési határozati javaslat már Kovács Lászlót tünteti fel előterjesztőként, felelősként. Azért kérdeztem tisztelettel, hogy én magam is tudjam, vane közben egy titkos kormányhatározat, amiről nem tudok, ami k ivette a pénzügyi államtitkár úr kezéből az ügyet, és odaadta a Külügyminisztérium kezébe. Annál is inkább jó lenne végre valami információt kapnunk, mert a 2098/94es kormányhatározattal megalakított bizottság a közalapítvány létrehozásáról előterjesztést kellett hogy tegyen, nem tudjuk, hogy mi van ebben az előterjesztésben, vagy megtörténte, hány tagú kuratóriumról van szó konkrétan, milyen összegekről. Emellett, hogy én még bátortalanul felvetem az elévülés kérdését, amikor a polgári törvénykönyvben 1 960. május 2a óta öt év az általános elévülési határidő, és most nem tudom, hogy itt, ebben az esetben 50 éve, amikor a párizsi békeszerződés egy évet ír elő, és hogy adott esetben ezen logika alapján 500 év múlva elévüle. Én csak azt szeretném tudni! Me g akarom kímélni a következő Országgyűlés tagjait attól, hogy valaki önök közül, az önök jogutódai közül megint felálljon, és azt mondja, hogy még csak 500 év telt el, tehát nem évült el semmi, tessék erről az ügyről dönteni. Kérem jelöljék meg, mennyi az elévülési határidő, hadd tudjam én is. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Visszatérve az előzetesen írásban jelentkezett képviselőkhöz, megadom a szót Donáth László úrnak, Magyar Szocialista Párt, és szólásra készül Sepsey Tamás, Magyar Demokrata Fórum. DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem kívánok előadást tartani, valójában elegendő lenne Torgyán úr kérdésére válaszolni, hiszen nemcsak őt nyugtalanítja, hogy meddig és hogyan kell adóból jóvátenni vagy kárpótolni valamit, valakit . Mégis egy példabeszédet mondanék csupán. Van valami hasonlóság a múlt heti zsinagógai együttlétünkön, Torgyán úr. Ön volt ott, Isépy úr, Orbán úr mellettem. Jó három órán keresztül - most már négy órája, öt órája itt ülünk - ebben az inkább szatócs, min t zsinagógai hangulatban. Volt egy furcsa, megfoghatatlan, később néven nevezhető hiányérzetem a zsinagógában. A legkülönfélébb szónokok, rabbik mondtak köszönetet a magyar államnak, mely nem kímélvén a pénzt, egymilliárd kétszázmillió forintot biztosított arra, hogy ez az Európa legnagyobb zsinagógája - Herzl Tivadar szülőháza környékén - újra rendbetétessék. Egyetlenegy rabbi vagy zsidó elöljáró nem akadt, aki azt mondta volna, hogy bárcsak egy maradt volna életben a 600 ezer közül, akit megöltek. (14.00) Ön itt azzal jön elő, az unokájának kelle fizetni? Tudja, mit mondok én önnek? Amíg magyar nemzet létezik, addig magyar ember nem felejtkezhet el arról a gaztettről, amit a Sztójaykormány és a megelőző kormányok elkövettek. (Taps.) Ha ez mégis így törté nne, akkor ön is, meg én is, az egész munkálkodásunkkal ebben a Házban haszontalannak bizonyulunk. Az egy más kérdés, hogy bár összetartozik a példabeszéddel, hogy itt sem fáj senkinek, csak a pénz nagysága, miből áll majd