Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
175 Sepsey képviselő úrnak azt az immár másodszor elmondott kije lentését azonban, miszerint az előző kormány rakta le az alapjait annak a helyzetnek, amellyel most a konszenzus megszületett, most erre megint én azt szeretném mondani, hogy 1962ben vagy 1963ban a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa kimondta, hog y Magyarországon leraktuk a szocializmus alapjait. 25 évvel később a rendszerváltás jórészt arra kellett hogy szorítkozzék, hogy ezeket az alapokat fölszedjük. Hasonlóképpen erre a kérdésre az 1947. évi békeszerződés 27. cikkelyének (2.) bekezdéséről szóló tárgyalásokon is a legtöbb problémákat rendszerint azok az alapok jelentették, amelyeket fel kellett szedni ahhoz, hogy konszenzust tudjunk elérni. Ami a megállapodást és az azt tükröző országgyűlési határozati javaslat tartalmatlan, üres és megoldást nem jelentő jellegét illeti, arra nézve engedjék meg, hogy idézzem a Financial Timesban Virginia Marsh által írott cikknek egy mondatát, amelyik egy héttel ez előtt jelent meg, és a következőképpen hangzik: "Nemzetközi zsidó szervezetek ezt a nyári megegyezé st úgy ünnepelték, mint amely modell értékű lehet a régió országai számára." Ennyit a tartalmatlan és üres megegyezésről és az azt tükröző határozati javaslatról. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén két percben megadom a szót Torgy án József frakcióvezető úrnak, Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy akármeddig ragozzuk az országgyűlési határozati javaslatot, mégsem lehet eltekinteni annak azon hiányos sága fölött, hogy semmilyen olyan konkrétumot nem tartalmaz, amelyről érdemben tárgyalni lehetne. Mert az, hogy meghatározza a kormány 2079/1996. számú határozata, majd az országgyűlési határozati javaslat az alkotmánybírósági döntésre utalással, hogy a kö zalapítvány vagyonának ingatlan, muzeális értéktárgy, életjáradékra váltható kárpótlási jegy és készpénznek kell lennie, de nem határozza meg azok mértékét. Joggal felmerül, hogy ahogy az előbb is utaltam rá, most a magyar nép egyéb kárpótlási igénye tekin tetében elhangzottak a nyilatkozatok, ez két forint legyen, húszezer forint, húszmillió, húszmilliárd, vagy az egész nemzeti összérték, amint az előbb Szabó államtitkár úr Magyar Hírlapbeli nyilatkozatára utaltam. Tehát egyértelmű, hogy ennél konkrétabb m egközelítésre van szükség, márcsak azért is - és itt legyen szabad erre külön felhívnom a figyelmet , mert utána a kuratórium kezébe fog kerülni a teljes rendelkezési jog. A kuratóriumot illetően pedig nagyon ködös egy másik kormányhatározat megfogalmazás a, a 2098/1994. (X.20.) kormányhatározat, amely azt mondja, hogy a kormány két fővel képviselteti magát a kuratóriumban, de a különböző szervezetek már vitát folytattak egymás között, hogy ki legyen a kuratóriumban. Egyértelmű, hogy a kuratóriummal el lehe t dönteni a kérdést, hogy végül mi legyen a vagyonnal. Ilyen felületes határozatot alkotni nem lehet, ezért javasoljuk a kormánynak, hogy vonja vissza a határozati javaslatot, és egy tárgyalható javaslatot terjesszen a Ház elé. (Gyér taps.) ELNÖK (G. Nagyn é dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Két percben megadom a szót - az előterjesztő ebben az esetben a Külügyminisztérium, akkor - a Pénzügyminisztérium részéről adom meg kétperces időkeretben államtitkár úrnak a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedtessék meg, miután itt a pénzügyi összefüggések többször aláhúzásra kerültek, hogy néhány gondolatot elmondjak, ha úgy tetszik, tájékoztatásképpen. Természetesen az éves költségvetés keretében kell arról dönteni, hogy milyen pénzösszegeket fordítunk erre a célra, vagy ha nem az éves költségvetés keretében, akkor a jogi lehetőségek keretei között - mondjuk - egy költségvetési tartalékból dönthet ilyen ügyekről a kormány, de alapvetően a költségvetés keretében. Az is nyilvánvaló, hogy az életjáradékra váltható kárpótlási jegy konstrukcióhoz törvényalkotásra van szükség, amit annak rendje és módja szerint elő kell terjeszteni. Teljességgel az a helyzet, amit a kollegám is mondott, hogy a konkrét döntésekhez konkrét tör vényi
