Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
1733 Ugyanis ha ezt végiggondolja bárki a kormányzati oldalon, hogy milyen következményei lesznek annak, hogyha ezt a törvényt november 15én hatályba léptetjük, akkor fel kell rémlenie előtte, hogy úri sten, hiszen akkor az állami költségvetés megalapozatlan, hiszen az újonnan bevezetett adó abban nem jelenik meg. Fel kell rémlenie, hogy akkor a társadalombiztosítási költségvetés szintén megalapozatlan, mert annak viszont a kiadási oldalát mentesíti a tö rvény szövege, és ami nagyobb baj, az állampolgárokat is mentesíti azon adó megfizetésétől, ha szó szerint vesszük a törvénynek azt a meghatározását, hogy a Magyar Köztársaság területén minden magyar állampolgár jogosult az egészségügyi ellátásra. Ez azt j elenti, hogy a személyi igazolványával bárki jogosult, akkor pedig - a magyar adómorált ismerve - mi a csodáért fizessen érte? Na most, ezek csak a technikai bonyodalmak, de számos további bonyodalom is származik az előterjesztés esetleges elfogadása eseté n. (17.40) Miért gondolja az igen tisztelt előterjesztő, hogy az Alkotmánybíróság, amely a szerzői díjak, a honoráriumok járulékoltatását azért nem fogadta el, azért nem tartotta alkotmányosnak, mert a befizetésekkel, a növekvő befizeté sekkel szemben nem állt arányban a szolgáltatások növelése, merthogy azok nem növekedtek semmivel? Miért gondolja tehát az előterjesztő, hogyha ezt a társadalombiztosítási járulékot átkereszteli adószerű adóvá, amit ugyan továbbra is a társadalombiztosítás szed be, továbbra is a társadalombiztosítás kezel, és továbbra is csak és kizárólag - minden más adóval szemben - az egészségügy működésére lehet fordítani? Miért gondolja, amit már múltkor mondtam volt, hogyha a Jancsikát Juliskának keresztelik, az gyere ket fog szülni ettől? Ez az egyik gond, hogy mit szól ehhez az Alkotmánybíróság. További gondok. Mit szól az Alkotmánybíróság, vagy egy normál jogérzékű magyar állampolgár, amikor azt mondja, hogy az állampolgárok egy része a bruttó keresetek után fizet, é s a nettó után állapítják meg a nyugdíját, majd, hogyha munkát vállal, az növelni fogja az adóalapját. Tehát tulajdonképpen két és félszer adózik, mert egyszer a személyi jövedelemadóban adózik a teljes jövedelem után, majd másodszor a munkaadója befizeti a már egyszer adózott rész után is az újonnan megszületett adószerű adót, és ráadásul ő nem adómentességet kap érte, hanem egy lehetőséget, hogyha nem vállal munkát, akkor a nyugdíja adómentes lesz. Ugyanakkor van az állampolgároknak egy másik csoportja, a kik a nettó keresetük után adóznak, ez az osztalék, és ezek az állampolgárok mindezektől a hátrányoktól mentesülnek. Mi, milyen alkotmányos alapja van a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek ilyen megkülönböztetésének? Újabb gond. A technikai végrehajtás neh ézségeiről ne is beszéljünk, hiszen hogyha a társadalombiztosítási törvényből, a '75. évi II. törvényből kivesszük, hogy mi kötelező, mi jár a törvény erejénél fogva az állampolgárnak egészségügyi ellátás terén, mint ahogy azt az előterjesztés megteszi. Ha tehát ez nem az egészségbiztosítási önkormányzat és a pénztár feladata, akkor mi módon lehet számon kérni, hogy teljesítie ezt? Tehát hihetetlen jogi kuszaságot okozunk mindössze azért, hogy a honoráriumok járulékoltathatók - pardon - adóztathatók legyen ek. Hiszen itt már hallottuk az előttem szóló képviselőtársamtól, hogy a járulék és az adó között az a különbség, hogy a járulékért valamilyen arányos szolgáltatás jár, járadék vagy azt helyettesítő szolgáltatás. Az adónál ilyen egyenes összefüggés nincs. Az adómat azért fizetem, hogy az állam az általam választott képviselők és a kormány hatékony és hasznos közreműködésével az én közbiztonságomról, jólétemről és a többiről gondoskodjék. De nem kérhetem számon a személyi jövedelemadó befizetése jogán, hogy miért nem vigyázza saját házamat egy külön rendőr, ott nincs ilyen direkt összefüggés. Tehát abban a pillanatban, amikor ezt adóvá minősítik, megpróbálják kikerülni az Alkotmánybíróság határozatát, amely azonban szerintem nem kikerülhető, mert ez a világ
