Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1724 belekerül, azok után, miután heteken át a Ház előtt volt, a Ház két fő bizottsága, amelyikhez érdemben tartozik, foglalkozott vele, támogatta, és a kormány is támogatta. Én nem tudom itt erről a helyről azt eldönteni, hogy érdemben mi a jó, hogyha ez szá z százalékos állami tulajdonban van vagy nem. Én nem is akarom ezt itt és most eldönteni. De abban egészen biztos vagyok, hogy az nem egy normális eljárás, hogy heteken keresztül valamiről a parlament úgy tud, hogy igen, és akkor egy, tartalmi kérdésben ne m hatáskörrel rendelkező bizottságban egyszer csak valakik eldönthetik azt, hogy nem. Ez nem egy normális eljárás. Ez legalábbis arra ad okot, hogy az ember elkezdjen gyanakodni. Én nagyon szeretném, hogyha ebben a Házban ilyen soha többé nem fordulna elő. Ha a kormány nem tudja, hogy mit akar, akkor ne döntsön, akkor ne hozza a Ház elé és ne támogassa. Akkor gondolkodjon, akkor tárgyaljon, csináljon bármit, de a parlamentből ne akarjon bohócot csinálni, ha egy mód van rá. (Taps az MDNP soraiból.) Ezért a M agyar Demokrata Néppárt nevében én tisztelettel kérem képviselőtársaimat a patkó mindkét oldalán, hogy ne támogassák ezt a bizonyos koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítványt. Hangsúlyozom, én nem akarok itt ítélőbíró lenni, én nem tudok, és nem vagy ok abban a helyzetben egy nap alatt, hogy érdemben el tudjam dönteni, hogy ezek a vízierőművek például a vízgazdálkodási törvény azon szabályának a hatálya alá tartoznake, amely szerint ez egy olyanfajta állami tulajdon, amelyet nem lehet elidegeníteni. N em tudom eldönteni, ennyi idő erre nem elég. De abban egészen biztos vagyok, hogy szükség van egy bizonyos időre, hogyha ez a kérdés így felmerült, hogy maradjon állami tulajdonban, annak valami oka lehetett. Lehet, hogy két lobby harcolt egymással, és mos t, tegnap este egy másik lobby került ki győztesen. De, tisztelt képviselőtársaim, hogyha a lobbyk harcolnak egymással, akkor kard ki, kard, és szembe. Úgy, hogy mindenki lássa. De azt, hogy itt hátulról valakit akármilyen ürüggyel, még ha igaza van is, ne m mondom azt, hogy nincs igaza, nem tudom eldönteni, hogy igaza van. De még ha igaza van is, hogy hátulról nyúljon bele egy folyamatba, és a szakbizottságok háta mögött intézzen el valamit, azt én a Magyar Demokrata Néppárt nevében tarthatatlannak tartom. Egyáltalán nem tudom például, hogy a környezetvédők mit szólnak ehhez a történethez. Ezért én tisztelettel a Magyar Demokrata Néppárt nevében, és ígérem, nem fogok többször fölszólalni, tudom, hogy mindannyiunknak nagyon sok helyre kell elmenni, de tisztel ettel azt kérem, hogy ezt az indítványt ne támogassa a Ház, adjunk magunknak módot a továbbgondolásra, a döntésre. Lehet, hogy tartalmilag az a döntés helyes, amit a kormány most kíván, de gondoljuk végig, és megfontoltan döntsünk. Köszönöm, hogy meghallga ttak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hát őszintén sajnálom, hogy ebből az ügyből ilyen súlyú vitatéma kere kedett. Töredelmesen be kell vallanom, hogy tegnap 5 óra előtt néhány perccel megkerestek engem felelős államhivatalnokok, akik közölték, hogy mi a helyzet. Közölték, hogy az a helyzet, hogy amit most a Ház készül megszavazni, az nem egyezik meg az érvénye s törvényekkel és határozatokkal, mert hiszen egy képviselői módosító javaslat nyomán, tehát nem a kormány eredeti előterjesztése nyomán azt történne, hogy a privatizációs törvény egy olyan részébe nyúlna bele a Ház ezzel a törvénymódosítással, amely nincs is megnyitva vitára. Tehát ez egy olyan jogi eljárás, amely jogi eljárás nem követhető. Most tekintve, hogy a pénzügyi kormányzatot, meg szélesebben a kormányzatot is számos alkalommal érte már kritika, hogy nem vigyázunk arra, hogy az általunk támogatott javasolt eljárások száz százalékban megfeleljenek az érvényes jogi előírásoknak. Én úgy ítéltem meg, hogy ebben a helyzetben, ami akkor vált legalábbis számomra világossá, az a leghelyesebb eljárás, ha azt javasoljuk, hogy ez, miután nem egyezik meg az