Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a belügyminiszterhez - "Mi a feladata a belügyminiszternek a központi közbeszerzések ügyében?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1705 megszegése súlyosabb esetben természetesen büntetőeljárás megindítására is alapul szolgálhat, bár az ön javaslatára tett észrevétel ebben az esetben is figyelembe veendő. Úgy ítélem meg azonban, hogy e lsődlegesen a meggyőzés eszközével és az iskolába járás vonzóvá tételével kell gondoskodni arról, hogy minden szülő és minden család teljesítse alkotmányos kötelezettségét gyermekei iskoláztatására, és ennek elérése érdekében például a jövő évi költségveté si törvényben külön normatívát kívánunk beállítani a tanulói étkeztetésre és a napközi megszervezésére. Úgy látjuk, hogy az iskola szociális feladatokhoz nyújtott segítsége is hozzájárulhat olyan környezet kialakításához, amelynek alapján az érdekeltek önk ént és szívesen veszik igénybe a közoktatás szolgáltatásait. Köszönöm a figyelmüket, és kérem a válasz elfogadását. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselőtársunkat, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát? KÓSA LA JOS (Fidesz) : Államtitkár Úr! Kár ezt a vitát abba a mezőbe terelni, hogy itt ön a szociális érzékenységen pallérozza a nyelvét, gondolom Bokros Lajossal, az ő csomagjával, Tocsik Mártákkal, Suchman Tamásokkal stb. Ez egy rossz pálya. De az ü gy fontossága sem engedi meg azt, hogy ilyen olcsó poénkodásokkal térjünk e kérdésben az ügy napirendjére. Én azt gondolom, hogy önöknek, az önök kulturális kormányzatának az adatok tanulsága szerint nem sikerült vonzóvá tenni az iskolába járást, továbbá a zok az intézkedések, amelyeket felsorolt ön, nem tették lehetővé, hogy ez a szám csökkenjen. Ez a szám nem csökkent, az a probléma, hogy ez nemcsak a szocialistaszabaddemokrata kormány problémája, hanem sajnos ez a magyar társadalom problémája. Éppen ezér t ez a kérdés sokkal komolyabb és sokkal elszántabb kormányzati munkát igényelne. Amit ön felsorolt, annak az eredményessége egyelőre zéró. Én nem tagadom, hogy az én javaslatom radikális. Az a kétségbeesés vezérelte a tollamat ennek írásakor, amit az irán t éreztem, hogy ebben az ügyben nem tudnak semmit sem csinálni. Ez a nyolcezer fiatal, hat usque kilencezer fiatal évek óta változatlan számban hagyja el úgy a 16. életévét, hogy nem végzi el a nyolc általánost és született munkanélküli, mondhatnám. Sőt, a z ő gyerekeiknek sincsen esélyük arra, hogy kitörjenek ebből a helyzetből. Éppen ezért nem tagadom, a javaslatom radikális, azonban nem látom azokat az eszközöket, amelyeket önök mozgósítanának. Amit mozgósítanak, az eredménytelen, haszontalan, arra jó leg feljebb, hogy sajtótájékoztatón kipipálhassák azt, hogy ebben az ügyben is csináltak valamit. Ettől még nem jár több gyerek iskolába, ettől a nyolc általánost elvégzettek száma nem csökkent, éppen ezért az ön válaszát elfogadni nem tudom. (Taps a Fidesz pa dsoraiban) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Interpelláló képviselőtársunk nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a választ? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Kimondom a határo zatot: az Országgyűlés 146 igen szavazattal, 46 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett az államtitkár úr válaszát elfogadta. Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a belügyminiszterhez - "Mi a feladata a belügyminiszternek a közpon ti közbeszerzések ügyében?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
