Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MOLNÁR PÉTER, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
1674 A kormánynak meg megvan a lehetősége arra - és mindegyik szereplőnek , hogy valamiféle a lku is folyjon arról, hogy az adósságok milyen módon rendezhetők, valamilyen tétel elengedhetőe, ha nem engedhető el, akkor vane a Magyar Televízió Rt.nek vagy a Magyar Rádió Rt.nek olyan ingatlantulajdona, amelynek a beszámítását jobb megoldásnak tart aná a maga számára. Mindazonáltal a kulturális bizottság egyértelműen úgy ítélte meg, hogy szerepzavar keletkezik abból, hogyha a fennálló adósságokat nem az érintett szereplők rendezik, hanem a rádiótelevíziótörvényt megsértve, az Országgyűlés a költségv etésben próbálná rendezni ezeket a tételeket. Úgyhogy ezzel a tétellel, sajnos, ilyen komoly probléma van a kulturális bizottság álláspontja szerint; és a harmadik költségvetési automatizmus pedig, sajnos, továbbra is teljes mértékben hiányzik a törvényjav aslatból. Ez a legkisebb tétel, de ez is nagyon fontos. A rádiótelevíziótörvény úgy rendelkezik, hogy a beszedett üzemben tartási díjakból származó bevételeknek a meghatározott százalékát - még pótlásként - a költségvetés minden évben kell hogy biztosítsa automatikusan, a közszolgálati műsorszolgáltatók céljára elsősorban. Pontosan meg van határozva a rádiótelevíziótörvényben, hogy ha "x" százalék üzemben tartási díj folyik be, akkor egy megfelelő, változó százaléknyi pótlást kell a költségvetésnek biztos ítani, ami nagyjából úgy jön ki, hogy egy azonos összeg - körülbelül félmilliárd és egymilliárd forint között - van, egy kalkulálható összeg, amely természetesen nagyon nagy összeg. De ahhoz képest, amibe a közszolgálati média intézményrendszere kerül, azo khoz a költségekhez képest, amelyekkel reálisan számolni kell, ez a további tétel nem olyan nagyságrendű, ami - hogy úgy mondjam - megérné azt, hogy emiatt ütközzön bele az 1997es költségvetés a rádiótelevíziótörvénybe. Az előző tétel pedig, a műsortelje sítési költségek teljes fedezetének a biztosítása, az abban az értelemben nem jelent pluszköltséget, hogyha a költségvetés tartalmazza a műsorterjesztési költségek teljes fedezetét és az APEH, az ÁPV Rt. és az Antenna Hungária egyidejűleg érvényesíti az ad ósságokat a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió Részvénytársaságokkal szemben, illetve azokról megfelelő tárgyalásokat folytat, és ezek a tárgyalások hamarosan lezárulnak. Akkor gyakorlatilag csak arról van szó, hogy ugyanazok az összegek milyen úton folynak át egyik helyről a másikra, csak éppen a rádiótelevíziótörvény be van tartva. (12.20) Úgyhogy a kulturális bizottság részéről ezekre a tételekre, a rádió- televíziótörvény betartására nagyon hangsúlyosan szerettük volna felhívni a pénzügyminiszter úr figyelmét is és a képviselőtársaink figyelmét is, különös tekintettel a költségvetési és az alkotmányügyi bizottságban helyet foglaló képviselőtársainkra, hozzátéve, hogy természetesen a rádiótelevíziótörvényből még egyéb tételek is következnek, amike t meg kell vitatni. Tehát a közszolgálati műsorszolgáltatókat felügyelő közalapítványok kuratóriumai a rádiótelevíziótörvény szerint javaslatot tehetnek további, a három költségvetési automatizmusból fakadó tételen kívül további támogatásra. Azaz, amiről lehet vitatkozni, azaz, amit át lehet gondolni, hogy abból mi indokolt, mi teljesíthető és mi nem. Még hozzáteszem, hogy ezenkívül a Magyar Rádió Részvénytársaságnál még két egészen speciális tétel szerepel: egyrészt a külföldi adások főszerkesztőségének a támogatása, másrészről a Magyar Rádió művészegyütteseinek a támogatása. Ez két olyan tétel, aminek a támogatását megintcsak átgondolhatja a kormány, illetve az Országgyűlés. Ezek megint vitatható, megfontolható tételek, mert ezekről mint lehetőségről szól a rádiótelevíziótörvény. Tehát vannak a rádiótelevíziótörvényben olyan tételek, amiket természetesen az Országgyűlés mérlegelhet. A kulturális bizottság a maga részéről például a Magyar Rádió művészegyütteseinek a támogatását persze feltétlenül szüksége snek tartaná, ezt azért külön is fontosnak tartom hangsúlyozni. Mindazonáltal a lényeg, amire nagyon hangsúlyosan szerette volna a kulturális bizottság ezen alkalommal is fölhívni a figyelmet, hogy itt szét kell választani nagyon világosan azokat a médiafi nanszírozási tételeket a '97es költségvetésben, amikről vita és alku nem folyhat, mert különben megsértjük a törvényt, hanem egészen egyszerűen meg kell nézni a rádiótelevíziótörvényt,
