Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 22 (214. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
1639 Köszönöm, elnök úr. Rendkívül szomorú, hogy ezekről a kérdésekről itt beszélni kell . Ennél csak a helyzet kétségbeejtőbb. Nem tudom, hogy aze a bűn elkövetője, aki valakit vízbe lök, vagy az, aki nem húzza ki időben, vagy netán az, aki a pallót fölszedi a hídon, aminek következtében vízbe zuhan, és utána még szemrehányást tesz még, hogy miért nem tanult meg időben jobban úszni. Kedves Miniszter Úr! A vasárnapi ebédről csak annyit, hogy ha én nem adok kosztpénzt a feleségemnek, akkor a vasárnapi ebéd elmaradásáért nem verhetem meg. Márpedig most ez történt. És nem igaz, hogy ez nem volt e lőre látható. Az egészségügy kapkodó átszervezése során az orvosegyetemi rektorok levélben fordultak önhöz, amelyben azt írták, hogy veszélybe kerül az egyetemek működése. A Budapesti Orvosi Kamara már arról beszélt, hogy beteg emberek élete kerül közvetle n veszélybe. Mi tavaly a társadalombiztosítási költségvetés féléves késése miatt mondtuk, hogy az előző évi finanszírozás adósságokat fog fölhalmozni a kórházaknál. Így történt. Mi elmondtuk, hogy ezek rendezése, a kórházszanálás késik, azért késik, mert k özben az egész rendszer átszervezésére törekedtek. Ebben a helyzetben tehát a fuldoklót - és hadd ne hivatkozzam arra, hogy milyen érzés egy szívműtétre várni, amikor az embernek már kevés a levegője. Miniszter Úr! Önnek már nagyon kevés a levegője a magya r egészségügy vezetésében. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Surján László frakcióvezetőhelyettes úrnak, KDNP. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Örömmel töltött el, hogy miniszter úr elhatárolódott mindenfajta fenyegetéstől, és úgy ítélte meg, hogy ez olyan eszköz, amely nem vezet sehova. Ugyanakkor egy sajtótájékoztatón akik végighallgatták az ő mondanivalóját, fenyegetve érezték magukat, mert kikaptak azért, mert szóvá tettek bizonyos negatív jelenségeket. Mi niszter úr ezután egy héttel talán - pontos dátumokat nem jegyeztem föl - egy MTInek kiadott anyagban tulajdonképpen melléje állt azoknak a betegeknek, akik ellátatlanul maradnak, és most is egy ilyen irányú eltökéltséget fogalmazott meg. Ugyanakkor lehet , hogy a végeken, egyegy ponton hibás döntések születnek, de amikor sorozatban kerül lehetetlen helyzetbe a végrehajtó, akkor mindig fölmerül a központ felelőssége is. Az a kérdés, hogy a legvégén, ahol a nyomás a legerősebben jelentkezik, mi történik - a z egy dolog, de hogy honnan indul a nyomás - az egy másik dolog. (9.30) És e tekintetben a mai kormányzat felelősségét, és nem egy személyben a népjóléti miniszterét, hanem egy kormányzó koalícióét elvitatni nem lehet. (Taps az ellenzék oldalán.) ELNÖK (d r. Gál Zoltán) : Megadom a szót Burány Sándor frakcióvezetőhelyettes úrnak, MSZP. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Pusztai Erzsébet képviselő asszony hozzászólásának első részében azt hittem, hogy későn jöttem be a terembe, és nem saját nap irend előttijét mondja, hanem még Gál Zoltán házelnök úr napirend előttijére reagál, és ezt folytatta Tímár György képviselőtársunk is. Én úgy gondolom, hogy egy negyven éve kitört forradalom emlékét össze keverni egy mai, konkrét teendővel és problémá val; ez méltatlan az ünnephez, nekem ez a hang disszonáns volt. De vizsgáljuk meg a konkrét problémát. Az történt, hogy az egészségbiztosító pénztár utalt át pénzt, más oldalról viszont a kórházakban bizonyos műtétekre ez a pénz már nem elegendő. (Moraj az ellenzékiek oldalán.) Mit kell tennie, hölgyeim és uraim, ilyen esetben egy kormánynak? Én úgy gondolom, azt, amelyet Szabó György miniszter úr tett, kezdeményezi a kivizsgálatát annak, hogy hogyan fordulhatott elő ilyen eset. Én megértem: Pusztai Erzsébe t asszonynak szokatlan az a gyakorlat, hogy egy konkrét probléma felmerülésekor a kormány azonnal kivizsgálást rendel el, hogy ezt a kérdést megoldja. (Az ellenzék oldaláról: Hülyeségeket beszél!)
