Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
1591 Állami, magántulajdon - Bihari képviselőtársunk kitűnő előadói beszédében most is ezeket részletesen kifejtette , egyetlen momentumot említenék meg, lehetett volna másképp is szabályozni, mint ahogy az a skandináv államokban van, ahol képviselők ülnek felügyelőbizottságban. Ha ezt 1990ben szabályozták volna, akkor ma lehet, hogy másképp lenne. Ma már ezt nem lehet megcsinálni, márcsak azért sem - ebben egyetértek Bauer Tam ással , mert lehet lojalitást vásárolni azzal, hogyha képviselőket ültet be a közhatalom e vezető testületekbe, és nagy baj lenne, ha a köztisztviselői kar alá lenne rendelve (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) ilyen ért elemben egy képviselőnek. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtárs aim! Sepsey Tamásra térnék vissza, mi köze valójában a korrupciós botrányokhoz az összeférhetetlenségnek. (18.30) Csak annyi, és ezt mondta Pető Iván is, és ezt mondjuk valamennyien, hogy vállaljuk e gazdaság és politika világos szétválasztását. Erről szól az összeférhetetlenségi törvény is, és erről szól az a kérdés is, amiből ez a szörnyűséges privatizációs botrány itt előjön. Ezt nem vállalta az előző ciklusban az akkori kormánykoalíció, sőt az ellenkezőjét csinálta szisztematikusan - ami két percbe nem fér bele , és eddig nem tudta elérni a mostani kormánykoalíció sem, amit mi nagyon szerencsétlennek tartunk. Nagyon megütötte a fülemet az, amikor Sepsey Tamás arról beszélt, és Bihari Mihály is mintha helyeselt volna neki, hogy az a 87 ezer 500 forint p lusz bizottsági pótlék, ez csak tiszteletdíj, és nem fizetés. Nagyon sokan vagyunk ebben a Házban, akik ebből élünk, és nem tartom szerencsésnek, ha azt a benyomást keltjük magunkban is és a közvéleményben is, hogy ez az összeg, ami hát azért mégiscsak töb bszöröse a magyar átlagbérnek, hogy ez az összeg ez egy olyan valami, amiből csak akkor lehet tisztességesen megélni, hogyha még nem tudom hány mellékjövedelmet és egyéb jövedelmi forrást szerzünk mellé. Azt hiszem, hogy nem ez a helyzet, tisztelt képvisel őtársaim. Én azt hiszem, hogy lehet valaki Magyarországon úgy képviselő, hogy ez a tevékenysége, amit lelkiismeretesen végez, és tisztesen, de szerényen ebből valahogy meg is tud élni, mint ahogy néhány millió ember ennél alacsonyabb jövedelemből is tiszte sen és korrektul meg tud élni ma Magyarországon. Köszönöm szépen, folytatnám, ha a két percem nem telt volna le. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra kért lehetőséget Bogárdi Zoltán képviselő úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bauer Tamás többször említette az előző ciklust a politika és a gazdaság összefonódásának a legfertőzöttebb időszakaként. Mint volt bábolnai elnök szeretném ezt visszautasítani. Egy : 18 ezer forintért voltam Bábolna elnöke. Itt viszont 800 millióról volt szó egy esetben. Ezt csak azért mondtam el, hogy a veszély nem az csupán, amire itt állandóan - ha ki nem mondva is, de - mindenki céloz, hogy itt, kérem, összefonódik a politika és a gazdaság, és ebben a képviselők élen járhatnak, ha ez törvényileg nem szabályozott. Nem az a veszélyes, ami a nyilvánosság előtt történik. Ugyanis ez a nyilvánosság előtt történt, és értelmes ember sem ilyen, sem kisebb piszkos ügyekbe nem megy bele. Itt a mostani botrány sem
