Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1582 kimondjam - bár nincs tvközvetítés , a Magyar Országgyűlés képviselőinek döntő többsége tisztességes és az esküjét hűen megvalósító állampolgár. Ha ebből az alapelvből indulunk ki, akkor arra kell nekünk szabályokat alkotni, hogy a maradék, akik tisztességtelen befolyással élnek, ne tudja a befolyását érvényesíteni. Én úgy gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak is a logikája és az itt elhangzott ak alapján, a hozzászólók döntő többségének a logikája, sajnos, ellentétes kiindulópontot fogalmaz meg: eleve bűnösnek tételezik föl a képviselőket, ehhez képest az ítélet nyilvánvaló prejudikáción alapul. Egyik képviselőtársam sem - akik a képviselők telj es összeférhetetlenségének kimondása mellett érvelnek - nem merték kimondani azt, hogy abban az esetben valóban át kell gondolni, hogy kikből fog állni a magyar Országgyűlés. És hogy abban az esetben valóban ellent fognake tudni mondani a csábításnak, ell ent fognak tudnie mondani a kísértésnek? Mert az összeférhetetlenség nem abban nyilvánul meg káros társadalmi következményeit tekintve, hogy egy országgyűlési képviselő milyen pozíciót tölt be, hanem, hogy mire használja föl ezt a pozícióját. És nyilvánva lóan ezt a közérdeket károsan befolyásoló magatartást pusztán összeférhetetlenségi szabályokkal nem lehet kizárni. Hadd mondjak erre egy példát: ugye, ez a törvényjavaslat is az állami vagy a többségi állami tulajdonban levő gazdasági társaságok igazgatósá gából, felügyelőbizottságából kívánja kizárni a képviselőket. Szándékosan nem mondván neveket, azért a tisztelt Házat szeretném emlékeztetni, hogy nemrégiben egy újságcikkben nyilatkozott a többségi kormánypártnak a képviselője, hogy őt most ki fogják neve zni egy igen nagy vagyonnal rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjévé, igazgatósági elnökévé, ha jól emlékszem. A riporter megkérdezte tőle, hogy láte ebben kivetnivalót? És azt mondta az igen tisztelt képviselőtársam, hogy nem, mert ez a tá rsaság nem állami tulajdonban van, hanem a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknak a tulajdona. Igen tisztelt képviselőtársaim, de ki a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknak a tulajdonosa? Többségében a magyar állam. Ugye, érezzük, hogy erre ad megol dást ez a törvényjavaslat? Nem ad megoldást, mert formailag az ilyen kereszttulajdonlásokon keresztül természetesen kijátszható az összeférhetetlenség. És én örülök neki, hogy Bihari képviselőtársam bólogat, ezt talán úgy tekintem, hogy valóban most már ő is látja, hogy saját pártjának a képviselői is rájöttek, hogy kell kijátszani az őáltala beterjesztett törvényjavaslatot. Ugye, erre szokták mondani, hogy ilyen fifikás a magyar ember, azonnal a kiskapukat találja meg. Ha a törvényjavaslat tárgyalása során már kiderül, hogy hol vannak a kiskapuk, és ezek olyan kiskapuk, amelyeket nem lehet igazából bezárni, akkor el kell gondolkozni rajta, hogy a közvélemény számára szabade azt mondani, hogy ez az összeférhetetlenségi törvény meg fogja oldani a gazdaság és a politika összefonódásának a megakadályozását. Amikor én Bauer képviselőtársam előadására reagáltam, akkor részben azért is tettem ezt, mert a Szabad Demokraták Szövetsége minduntalan úgy kívánja beállítani, hogy ez az összeférhetetlenségi törvény meg fo gja oldani ezt a nagyon komoly problémát. Úgy hangzanak el a nyilatkozatok, hogy ennek a Tocsikbotránynak is például az egyik oka, hogy nem született meg az összeférhetetlenségi törvény. Igaz, hogy képviselő nem érintett ebben az ügyben, de mégis a közvél emény számára ez jól hangzik. "Jól eladható" szokták mondani a reklámszakemberek. Pedig aki ennek a szövegét ismeri, az jól tudja, hogy nem így van. A képviselői összeférhetetlenségi törvényjavaslat valójában - én azt hiszem, hogy - a közvélemény számára k íván egy fügefalevél lenni. A közvéleményt kívánja megnyugtatni, hogy az országgyűlési képviselők képesek arra, hogy saját maguk gazdasági tevékenységét korlátozzák. Holott ha jól belegondolunk, hogy milyen döntési pozícióban van egy országgyűlési képvisel ő, akkor nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a gazdaság és a politika összefonódását ez a javaslat sem most, sem bármiféle javított változatban nem fogja megakadályozni. (17.50) A Ház, a kormány a mai napig adós azokkal az összeférhetetlenségi javaslatokkal, amelyek valóban kizárnák a gazdaság és a politika komolyabb és konkrét összefonódását. Én egy fél évvel
