Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1567 Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, akik közü l elsőnek Bauer Tamás képviselő úr, kap szólási lehetőséget, és akit Torgyán József képviselő úr követ. Bauer Tamásé a szó. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap folytatódik egy nagyon nagy jelentőségű törvény javaslat vitája, mégpedig egy képviselői önálló indítvány vitája, amelyet elég hosszú tárgyalás után, immár második változatban nyújtott be dr. Bihari Mihály képviselőtársunk. A javaslatnak hosszú története van a demokratikus magyar Országgyűlésben, hiszen először több, mint öt évvel ezelőtt 1991, tavaszán két szabaddemokrata képviselő, Hack Péter és Matyi László nyújtott be törvényjavaslatot az országgyűlési képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről. A szabaddemokraták azóta is folyamatosan képviselik a zt az álláspontot, hogy az Országgyűlésnek mielőbb el kellene fogadnia a gazdasági összeférhetetlenségről szóló törvényt. Amikor 1994ben koalíciós tárgyalásra ültünk le a Szocialista Párt képviselőivel, választási programunk alapján juthattunk egyetértésr e abban, hogy az új parlament megalakulását követően kívánatos minél gyorsabban elfogadni egy ilyen törvényt. Elmondhatom, hogy nem rajtunk múlott, hogy több, mint két év elteltével még mindig csak beszélünk a törvényről, tárgyalunk róla, de szerencsére má r tárgyalunk róla, és most már, hogy második hete tárgyalja a Ház ezt a törvényjavaslatot, úgy gondolom, hogy valós esélye van annak, hogy még az év vége előtt el is fogadjuk ezt a törvényjavaslatot. Fölmerül a kérdés: kelle, valóban szükség vane arra, h ogy az országgyűlési képviselők gazdasági szerepvállalását korlátozzuk úgy, ahogy ezt a törvényjavaslat előirányozza. Vannak ugyanis olyan nézetek itt az Országgyűlésben, a magyar közéletben, amelyek kifejezetten kívánatosnak tartják, hogy az üzleti élet, a gazdasági élet képviselői jelen legyenek az Országgyűlésben. Vannak olyan nézetek, amelyek kifejezetten kívánatosnak tartják, hogy az állami vállalatokban a közérdeket többek között úgy próbáljuk érvényesíteni, hogy országgyűlési képviselők ülnek állami vállalatok igazgatóságában, felügyelőbizottságában. Amikor az előző ciklusban hasonló javaslatokról tárgyalt az előző Országgyűlés, az akkori kormánykoalíció pártjai kifejezetten meg is fogalmazták ezt az igényt, legyenek csak ott országgyűlési képviselők állami vállalatokban. Nemcsak megfogalmazták, hanem tették, csinálták is a gyakorlatban. Mint erről ma a napirend előtt is volt alkalmunk hallani. Mi másképp gondoljuk ezt. Mi úgy gondoljuk, hogy olyan rendszerben éltünk évtizedeken keresztül Magyarországo n, ahol minden hatalmi ág összefonódott egymással, ahol összefonódott egymással politika és gazdaság, ahol a közismert hatásköri lista elve alapján politikai testületek döntöttek gazdasági vezető pozíciók betöltéséről, tehették ezt, hiszen állami kézben vo lt az egész gazdaság, és ahol a gazdasági szféra érdekei is kijáró rendszerek alapján voltak jelen a hatalmi centrumokban, az Országgyűlésben is, amelyik látszólagos hatalmi centrum volt, és a Központi Bizottságban is, amely valóságos hatalmi centrum volt, és ahol kötelességszerűen voltak jelen a gazdaság egyes ágazatainak, a legnagyobb vállalatoknak a képviselői. (16.20) Mi viszont hetedik éve más berendezkedést: polgári társadalmat szeretnénk kialakítani Magyarországon; és a polgári társadalom alapvető je llemvonása az, hogy elválasztja egymástól a gazdasági szférát, a részérdeket, az üzleti érdekek képviseletét a politikai szférától, az Országgyűléstől, a kormánytól, amelynek a közérdek megjelenítése, a közérdek képviselete a feladata. Úgy gondoljuk mi, sz abaddemokraták, hogy egy gazdasági összeférhetetlenségi törvény meghozatalával, az országgyűlési képviselők gazdasági összeférhetetlenségének biztosításával éppen ebben a folyamatban, az igazi hatatalommegosztás kialakításában, politika és gazdaság elválas ztásában teszünk nagyon fontos lépést. Ezért, mindenekelőtt ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy ez a törvény ilyen hosszú, hatéves késéssel, de végre megszülessék.
