Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 21 (213. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1553 született, és az tartalmazza azokat a rendezőelveket, mely nem miniszteri keretről, hanem közcélú keretről beszél. Ezt a szabályt önöktől örököltük, ennek a módosítására most fog sor kerülni az 1997es költségvetéssel együtt. A rendezőelvekkel kapcsolatban még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az a kolleganő, aki akár főosztályvezetőként, akár alacsonyabb beosztásban a tárcánál dolgozik, a köztisztviselőkre vonat kozó szabályok szerint teszi a dolgát. Kérem, hogy ezt vegyék figyelembe, túl azon, hogy ma már nem teljesít szolgálatot a tárcánál. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak n apirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Torgyán József frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Horn Gyula a '94. évi szeptemberi beszédében me gígérte, hogy a privatizációs visszaéléseket feltárják, a felelősöket megnevezik. Amikor az első kormányprogram megbukása után a második kormányprogramot hirdették meg Bokroscsomag néven, akkor pedig ennek a 25. pontjában egyenesen már a "tiszta kéz polit ikájá"t hirdették meg, és kinevezték minden idők legtisztább kezű privatizációs miniszterét, Suchman Tamást. De hol van már a privatizációs miniszter, hol van már Bokros Lajos, és hol van a 25 pontja? Hiszen köztudott, hogy ebből 24 pontot alkotmányellene snek nyilvánítottak, a 25. pedig annyiban módosult, hogy a "tiszta kéz politikája" helyett a megvalósított "mocskos kéz politikája" következett. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ugyanis minden olyan üg ylet, amelynél állami feladatokat nem az erre a célra létrehozott és ezért bőkezűen dotált hivatalnoki apparátussal - tehát a minisztériumokkal, az ÁPV Rt. munkatársaival, az állami nagyvállalatokkal - végeztetnek el, hanem csillagászati összegű díjazás el lenében külső munkatársaknak átadnak, függetlenül attól, hogy a díjazást sikerdíjnak, közreműködői díjnak, jutaléknak vagy tiszteletdíjnak nevezik; a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az az állami korrupció fogalomkörébe sorolódik, és ezért az ily en magatartást kormányzati szintű bűnözésnek nyilvánítja, akár a Hornkormány, akár az Antallkormány követte el azt. A Független Kisgazdapárt ezért követeli, hogy az összes ilyen, színlelt szerződéseket - mert itt színlelt szerződésekről van szó , és a k ülönösen a kifizetések összegét derítsék fel, azt hozzák nyilvánosságra, és a kormány nyilatkozzék azzal kapcsolatban, mit kíván tenni az elkövetőkkel szemben. A Független Kisgazdapárt elhatárolja magát minden sikerdíjtól, közvetítői díjtól és bármilyen cí men nevezhető ilyen kifizetésektől, valamint elhatárolja magát a Hornkormány korrupciós ügyeitől éppúgy, mint az Antallkormány hasonló magatartásától. Éppen ezért a Független Kisgazdapárt a Schamschulaügyben most nyilvánosságra hozott adatok kapcsán egy etlenegy dolgot vizsgált, nevezetesen azt a tényt, hogy történte az Antallkormány idejében - Schamschula György minisztersége idején - olyan összeg kifizetése, amelyet a kifizetések körében akár sikerdíjnak, akár közreműködői pénznek neveztek. Miután a k özreműködői díj 1 milliárd 400 millió éppúgy a magyar költségvetésből származik, mint bármilyen más néven nevezhető összeg, ezért a Független Kisgazdapárt éppen azért, hogy példát mutasson valamennyi parlamenti pártnak, és példát mutasson a Hornkormánynak , hogy miként kell az ilyen jellegű ügyeket kezelni, noha a Független Kisgazdapártnak semmi köze ehhez az ügyhöz nincsen, hiszen Schamschula György az MDF képviselője volt, az MDFkormány tagja volt.
