Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1543 minis zterelnöknek - nem kedvező ítéletet hozott. Ennek a veszélyét - tekintettel az idő előrehaladottságára - nem kívánom ecsetelni. De nem célszerű az sem, hogyha a miniszterelnök úr a bíróságok működését anélkül, hogy konkrétumokat megjelölne, összességében b írálja. Azért nem, mert a bíróságoknak a működése megítélése szempontjából objektív és szubjektív akadályokat lehet felsorolni. Az objektív akadályok természetesen nem a bíróságoknak róhatók fel. A mindenkori kormányzat felelőssége, hogy az igazságszolgált atás működési kereteit biztosítsa. Ez alatt - véleményem szerint - azt kell érteni, megfelelő számú, megfelelő képzettségű bíró a megfelelő számú bíróságokon, megfelelő ügyviteli környezetben tudja kifejteni a munkáját. Ekkor lehet elvárni, hogy a bíróságo k betöltik azt a feladatot, amit a jogállamiság velük szemben előír és megfogalmaz. Ha a kormányzat nem biztosítja ezeket a tárgyi feltételeket, ha nincs elegendő és jól megfizetett bíró, ha a bírák egy részének a szakképzettségével probléma van, ha nincse nek meg a megfelelő épületek, ha nincs meg az a kiszolgáló apparátus, amely a bíróságoknak a működését tudná segíteni, akkor elgondolkoztató, hogy fel lehete róni a bíróságoknak egyes eljárások elhúzódását. Én úgy gondolom, hogy nem. Ebben a kérdésben egy ébként is nagyon alapos, nagyon megfontolt tanulmányok után lehetne értékítéletet kimondani, nem pedig egy sajtótájékoztató keretében, egy feldobott kérdésre nagyvonalúan válaszolva. Mert az ilyen válaszok sértik az igazságszolgáltatásban dolgozó bíróságok nak nemcsak a tekintélyét, hanem az önérzetét is. Sértik azon bíróknak az önérzetét, akik évek, évtizedek óta valóban esküjüknek megfelelően, példamutató szorgalommal és szakmai tudással dolgoznak, és hoznak ítéleteket egyre romlóbb feltételek közepette. É n úgy gondolom, hogy azok a tiltakozások, amelyek a bírói karból ezen miniszterelnöki nyilatkozat után elhangzottak, azok - sajnos - megalapozottak és jogosak. Mert valóban bírálni csak tények alapján lehet. De azért egy dolgot nem szabad elhallgatni, amit interpellációmban én magam is kifogásoltam. Valóban vannak olyan ügyek, amelyek indokolatlanul elhúzódnak, és nem lehet hivatkozni tárgyi feltételek hiányára. Ezek a személyekben rejlő okok. Az én álláspontom szerint is - hangsúlyoznám, hogy az én álláspo ntom szerint, nehogy a későbbiekben valaki is úgy aposztrofálja szavaimat, hogy az a Magyar Demokrata Fórum álláspontja - a bíróságoknak a függetlensége nem jelentheti a bíróságok munkájának kritikátlanságát. A felelős törvényhozásnak és a felelős kormányz atnak igenis a bíróságoknak a munkáját nem tartalmi szempontból, hogy jó vagy rossz ítéleteket hoznak, hanem technikai szempontból minduntalan vizsgálni kell. Eleget tudnake tenni a rendelkezésre álló eszközökkel a feladatoknak, vagy pedig egyes esetekben úgy tűnik, hogy a bíróságok munkájával kapcsolatban is lehet jogos kritikákat megfogalmazni? 1996. október ljén, egy keddi napon - az interpellációs időszakban - éppen emiatt interpelláltam az igazságügyminiszter úrhoz, hogy egy több mint egy milliárd f orint elkövetési értékű adócsalási ügyben két év alatt odáig nem jutott el a bíróság, hogy érdemi tárgyalást tűzzön ki, és ennek nem a vádlottak távolléte volt az oka. (16.10) Akkor a miniszter úrnak a válaszát én nem fogadtam el, a kormánytöbbség szokása szerint - elnézést ezért az ironikus megjegyzésért - elfogadta. És lám, néhány napra utána miniszter elnök úr hirtelen megtáltosodott, és már bírálja a bíróságok munkáját. Én úgy gondolom, hogy a kormányzaton belül nem ártana időnként, ha az igazságügymin iszter és a miniszterelnök úr egymással tárgyalásokat folytatna bizonyos alapvető kérdésekről. Mert a bíróságok munkája alapvető kérdés. Most is vallom, amiért a választ nem fogadtam el, hogy összességében elfogadható a bíróságoknak az az álláspontja, hogy kevés a rendelkezésre álló anyagi forrás ahhoz, hogy jól megfizetett bírák kellő számban, kellő mennyiségű bíróságokon fejtsék ki tevékenységüket. De bizonyos ügyekben viszont elfogadhatatlan, hogy a bíróságok nem hoznak döntéseket. Ezek az ügyek a társad alom szempontjából nagyon nagy jelentőségűek. Ezekben az
