Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
1510 hogy természetesen a politikának megvan a maga felelőssége, hogy ez a törvény csak ilyen későn került ide, de ahhoz a törvényjavaslathoz egyszerűen nem lehetett hozzáférni módosításokkal, tehát úgy ítéltük meg, hogy egyszerűen módosító javaslatokkal sem le het belőle elfogadható törvényt tenni. Na most a további késedelem - az viszont már nem a Fidesz akkori javaslatára vezethető vissza, ebben Kósa úrnak teljes mértékben igaza van, ugyanakkor attól azért óvnék, hogy a magyar társadalom felé azt sugalljuk, mi ntha Magyarországon a gazdasági és politikai közerkölcsök romlása - és ebben az elitek egy részének sajnos élenjáró szerepe - az ennyire szoros összefüggésben lenne az összeférhetetlenségi törvény hiányával. Egyrészt más törvények is hiányoznak, hiszen a m agyar parlament mind ez ideig nem tudott megegyezni abban, hogy a pártoknak milyen legyen az infrastruktúrája, ingatlana, egymásra borigatják a pártok egyes ügyeit, a pártok finanszírozása sincsen, sok törvény nincsen megoldva. Valóban ugyanakkor egy vészh elyzetben vagyunk, egy utolsó pillanatban vagyunk, mert a közerkölcs romlása a magyar gazdaságban az utóbbi időben valóban egyre jobban eléri a politika szféráját is. Ha úgy tetszik, ebből a szempontból ez a törvény valóban az utolsó pillanatban került ben yújtásra. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni? Megadom a szót Bihari Mihály képviselő úrnak. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Azé rt nem jeleztem, mert nem volt bekapcsolva a gépem, illetve azért nem tudtam jelezni. Előterjesztőként szeretnék néhány dologra reagálni, röviden. Azok a javaslatok, előre jelzett módosító indítványok, amelyek nyilván majd a részletes vitában ítélhetők meg pontosan, amelyeket Hankó Faragó Miklós elmondott, egy részében - megmondom őszintén - nagyon közel állnak ahhoz, amit én is képviselek. A 10 százalékos tulajdoni határnak gyakorlati jelentősége, azt mondhatom, hogy nincsen igazság szerint; valóban, ebben az esetben már el lehetne fogadni azt is, hogy bármilyen hányadú állami tulajdon vagy önkormányzati tulajdon esetén összeférhetetlen legyen a gazdasági vezetői pozíció. Ez természetesen a mi frakciónkon belül is még vitákat vált ki, de hadd jelezzem, hogy ha a kompromisszumnak ez lesz az ára, akkor az általános vita keretein belül reagálva még csak erre, én a magam részéről támogatni tudom. Ugyanígy a vagyonnyilatkozattétellel kapcsolatban tett észrevételeit, amit nem részletezett, hogy az az 1es, 2es, 3as számú melléklet miben különbözne egymástól, én gondolom, hogy abban, hogy melyiknek milyen lenne a nyilvánossági foka. Ha így megosztja a vagyonnyilatkozatnak az általános tárgykörét, akkor én azt gondolom, hogy ez egy nagyon ésszerű javaslat lesz, ar ra vonatkozóan, hogy mely része legyen a vagyonnyilatkozatnak bárki számára hozzáférhető és mely része korlátozottan, de nyilvános. Mert ami nem nyilvános, annak a nyilatkozatnak nincs értelme. És ez összefügg a harmadik javaslattal, úgyhogy ebben a vonatk ozásban vagy hozzászólásának harmadik elemével én a magam részéről úgy látom, hogy nagyon közel áll, vagy nagyon könnyen közelíthető az általa elmondott álláspont és az az álláspont, ami az előterjesztésben szerepel. A hatálybalépés kapcsán ő említett egy igazságtalanságot, nevezetesen azt, hogy azok a képviselők, itt ugyan elsősorban saját frakciójának a képviselőire utalt, akik azért nem vállaltak esetleg gazdasági vezetői pozíciót, mert tartottak attól, hogy egy viszonylag szigorú vagy szigorú összeférhe tetlenségi szabály ezt amúgy is megtiltaná, hát ők ebben az esetben hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik viszont elvállaltak. Ez igaz, van egy ilyenfajta igazságtalanság, vagy lenne egy ilyenfajta igazságtalanság, ha van ilyen személy. És nincs okom ké tségbe vonni, hogy biztos van, hát nyilván nem kell konkrétan megnevezni. Mármint az elsőre példa, hogy aki azért nem vállalt gazdasági vezetői pozíciót, mert attól tartott, hogy egy fél év múlva, egy év múlva az
