Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1508 Hasonlóképpen nagyon szigorú a mi szabályzásunk a parlamenti képviselők szerepvállalását illetőleg az alapítványoknál, és az egyéb közakaratot vagy közjót szolgáló testületeknél, egyesületeknél, társaságoknál. Azt gondoljuk, hogy itt v ehessen részt a képviselő, hiszen számos olyan alapítvány, egyesület létezik, amelynek a lefektetett és demonstrált céljai humánusak, jóakaratot, jó erkölcsöt közvetítenek, és valamely, a köz javát szolgáló cél érdekében tevékenykednek. Igen ám, de ekkor a zt szeretnénk rögzíteni, hogy ezen pozícióért a képviselő ne vehessen fel semmifajta jövedelmet, és azt kívánjuk rögzíteni, hogyha ebben a pozícióban van a képviselő, akkor egyéb juttatást sem vehet fel attól az alapítványtól. Örülök annak, hogy az előttün k fekvő törvényjavaslatban ezek benne vannak, éppen ezért ezt a részt mindenképpen támogatni fogjuk. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.) Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert talán emlékeznek még arra képviselőtársaim, hogy kormánypárti képviselő vel előfordult az, hogy az általa összetört BMWről kiderült, hogy annak az alapítványnak a tulajdonában van, és az ő személyes használatában van, aminek egyébként ő a kuratóriumi elnöke. Ezek a magatartások rossz üzenetet közvetítenek, el kell ezeket kerü lni. Örülök, hogy kormányzati oldalról a mostani javaslatban ezek a javaslatok meghallgatásra találtak, és ez már a hatpárti, részben a hatpárti, illetőleg ötpárti valamikori egyeztetett előterjesztésben is szerepelhet. Hasonlóképpen ki szeretnék térni arr a, amit üvegzsebűségnek vagy átláthatóságnak szoktak titulálni a sajtóban. Szeretném rögzíteni, jó ez a fogalom, hiszen világossá teszi a szándékot. Ha jól emlékszem, az előző ciklusban Katona Béla terjesztett elő törvényjavaslatot azzal kapcsolatban, hogy a képviselői jövedelmek minden vonatkozásban legyenek átláthatóak. Sőt, ha jól emlékszem, az SZDSZnek is volt hasonló tárgyú előterjesztése, sőt, a Fidesznek is volt hasonló tárgyú előterjesztése, tehát már az előző ciklus néhány akkori ellenzéki pártja, vagyis az összes ellenzéki pártja egyetértett abban, hogy a képviselői jövedelmeket átláthatóvá kell tenni. Ennek a technikája nagyon sokrétű lehet, és világos, hogy ezen részletes szabályok kimunkálásában ez a javaslat, ami előttünk fekszik, megfogalmaz jó elemeket. De szeretnék valamit hangsúlyozni határozottan. Nemcsak a jövedelmeket kell világossá tenni, hanem mi szeretnénk elérni, hogy azok a jogcímek is világosak legyenek, ami alapján a képviselő jövedelmet húz, vagy bármi módon más anyagi előnyt élv ez. (Közbeszólás a bal oldalról: Ez is benne van.) Tehát ezeket is világossá kell tenni. Tudom, hogy ez benne van a javaslatban, szeretném azért hangsúlyozni, mert ez a törvényjavaslat nagyon hosszú előéletre tekint vissza, és a mai ellenzéki pártok egy ré sze kormányzati pozícióban egész más oldalról közelítette meg ezt a kérdést. És itt picit hasonló a helyzet akkor, amikor az akkori ellenzéki pártok kormányzati pozícióba jutottak. Az egész kérdésnek a sorsára jellemző az, hogy akkor az egész ellenzék heve sen támogatta, és lelkesedett az összeférhetetlenségi törvényért, majd '94ben az új kormánypártok egyike, az MSZP az első előterjesztést leszavazta, megakadályozván, hogy a parlament ezt tárgyalja. Úgy gondolom, hogy ma már belátható, hogy az MSZP részérő l ez hiba volt, kellett volna, hogy a parlament már akkor elkezdje ennek a javaslatnak a tárgyalását. Összességében a Fidesz ebben a javaslatban, ami előttünk van, olyan módosító indítványokat fog előterjeszteni, amelyek ezt a javaslatot szigorítják, követ kezetesebbé teszik, az összeférhetetlenségi választóvonalat mi közelebb húznánk meg a szigorú elválasztáshoz, mint a mostani törvényjavaslat. Ezek a módosító indítványok nyilvánvalóan heves vitát fognak kiváltani, hiszen tudjuk azt, hogy komoly ellenérvek hozhatók fel e megoldás ellen. Tudjuk azt, hogy egyébként egy jól bejáratott demokráciában nem kell nagyon szigorú szabályokat érvényesíteni minden pillanatban, hiszen vannak más morális, erkölcsi magatartásformák, amelyek egyébként szabályoznak olyan kérd éseket, amelyeket a jogszabályok - akármilyen pontosak és precízek - nehezen tudnak szabályozni.
