Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 16 (212. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1503 képviselőit arról, hogy - szemben az esetleges előterjesztéssel és mások véleményével - a mi álláspontunkat fogadják el, tehát én alapvetően az eltérésekre szeretnék inkább kitérni. Az egyik ilyen eltérést a törvény 13. §a tartalmazza, amely 10 százalékos állami vagy önkormányzati vagyon résszel rendelkező társaságban lehetővé teszi azt, hogy országgyűlési képviselő vezető tisztséget töltsön be. Ez egy olyan rendelkezés, amely igazából véve nem feltétlenül kell hogy gátjává váljon egy megegyezésnek, erre egyébként a korábbi tárgyalások sor án mi késznek is mutatkoztunk, mégsem tudjuk támogatni, és természetesen erre vonatkozóan majd módosító javaslatot is fogunk előterjeszteni. Egyrészt - meggyőződésem szerint - amennyiben mi hosszú távon gondolkozunk, és ezt a törvé nyt nem erre a parlamenti ciklusra, vagy nem a következő néhány évre vonatkozóan szeretnénk megalkotni, akkor nem szabad azt alapul vennünk, amely, meggyőződésem szerint, praktikus szempontként az MSZP képviselőit is vezérelte, hogy hiszen méltánytalan len ne, hogy ahol van 12 százalékos önkormányzati tulajdon vagy állami tulajdon azért, mert a privatizáció kapcsán még nem alakultak ki teljesen tiszta tulajdoni viszonyok, ott nem feltétlenül indokolt, hogy megfosszuk a képviselőt egy ilyen lehetőségtől. Ez részben igaz, részben azonban - véleményem szerint - egyrészt rövid távra szóló elképzelés, mert ez hosszú távon nagy valószínűséggel meg fog változni, másrészt pedig méltánytalan. A 10 százalékhoz semmilyen jogi hatás egyetlenegy más törvényben, jogszabál yban nem fűződik, tehát sem a gazdasági társaságokról szóló törvény, sem egyéb más törvények nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amely a 10 százalékot valamilyen kardinális hányadnak, tulajdoni hányadnak tekintenék, tehát például hogyha van egy vállala t, ahol 9 százalékos az önkormányzati részesedés, ott megengedjük, hogy a képviselő beülhessen egy igazgatótanácsba esetlegesen, ahol mondjuk 1 százalék, ott ezt már nem teszi lehetővé a törvény rendelkezése. Ezt én méltánytalannak tartom, ez egy olyan hat ár, amelyet nem feltétlenül kell figyelembe vennünk, meggyőződésem szerint tiszta szabályokat kell alkotnunk. A tiszta szabály az az, hogy vagy mindent megengedünk, amelyet semmiképpen nem tartok helyesnek, és azt hiszem, a frakciók többsége ezen a vélemén yen van, vagy pedig a 0 százalékot, magyarul azt, hogyha bárhol, bármilyen arányú állami vagy önkormányzati tulajdon megjelenik, ott képviselő ne vállalhasson ilyen jellegű szerepet. Egyébként ezt a véleményemet támasztja alá Lord Nolan véleménye is, aki L ondonból érkezett még a nyáron vendégül Magyarországra, és rendkívül érdekes előadásokat tartott, illetve nyilatkozatot tett. Angliában nagyon hosszú időn keresztül próbálták ugyanezt az összeférhetetlenségi szabályrendszert kialakítani, ő annak az összefé rhetetlenségi, független összeférhetetlenségi bizottságnak az elnöke, amely ma már jól működik Angliában. Ő is elmondta, hogy a magánszférát elfogadhatóvá kívánja tenni az ottani törvény is, és a véleménye szerint méltányos helyzetet teremthet, hogyha a ma gánszférát beengedjük a parlamentbe, a gazdasági szférát, hogy úgy mondjam, de minden más szabály már bizonytalansági helyzetet teremt, és ez így semmiképpen nem kívánatos. Egy másik lényeges eltérés az MSZP és a mi véleményünk között, illetve talán ez nem annyira lényeges, de azt hiszem, hogy a későbbiek során mivel gyakorlatias szabályokat kell hogy tartalmazzon, jelentősséggel bírhat a vagyonnyilatkozat kérdése és a vagyonnyilatkozathoz tartozó nyilvánosság kérdése. Ez a 19., illetve 22. §ban szabályozo tt kérdéskör. Alapvetően - véleményem szerint - itt a törvény jó rendelkezéseket tartalmaz, csak talán arra nincs figyelemmel, hogy a konkrét megvalósításra nem ad megoldást, és ahogy a törvény - mondjuk ebben a formájában - hatályba lépne, rögtön megjele nnének olyan problémák, amelyek a törvény értelmezésével, véleményem szerint, nem biztos, hogy megoldhatók. Ezért egy 1es, 2es, illetve 3as számú mellékletet szándékozunk a törvényjavaslathoz módosító indítványként előterjeszteni, amely melléklet egésze n pontosan, szinte formanyomtatványszerűen tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek során a vagyonnyilatkozat tekintetében a képviselőnek nyilatkoznia kell.
