Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - TÓTH PÁL (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
147 amely nem szavaz meg, nem támogat olyan törvényeket, amelyek a magyar nép érdekeivel ellentétesek. Köszönöm szépen. (Taps a Kereszténydemokraták padsoraiból.) ELNÖK ( dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Tóth Pál képviselő úrnak, MSZP. TÓTH PÁL (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kérem szépen, a helyzet az, hogy a Magyar Köztársaság kormányának - akármilyen kormányá nak - akkor is kellene foglalkozni ennek a kérdésnek a rendezésével, ha bennünket nem sújtanának a párizsi békeszerződés ilyen kötelezettségei. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy két oka van ennek. És ebből a szempontból nem igazán értem azt a vehem enciát, amellyel a képviselő úr ezt a békeszerződést - ahogy mondani tetszett - ízekre szedi. Az egyik ilyen ok az, hogy 1995 decemberében az Európa Parlament hozott egy határozatot, amelyben azt ajánlja minden országnak - függetlenül attól, hogy a párizsi békeszerződés velük szemben milyen követelményeket támaszt , hogy rendezzék ezt a kérdést. Ennek a határozatnak gazdag irodalma támadt, és az interpretációkból világosan kitetszik az, hogy az EUintegráció egyik - nem akarom azt mondani, hogy feltétele , de egy igen fontos mozzanata. És az ezzel ellentétes lépések az integráció ellen ható mozzanatnak számítanak ma Európában. Ebből fakad - és nem véletlenül - az, hogy igenis a magyar kormány, amikor ezt a kérdést megpróbálja rendezni, jó úton halad - mert , ha jól emlékszem , Magyarországot és még egy keleteurópai államot emelt ki ebből. A másik pedig egy alkotmánybírósági határozat, nem az inkriminált, hanem a mellette lévő, szomszédos határozatból egy mondat. (11.40) Van egy belpolitikai ok, és Sepsey T amás képviselő úr nagyjából ezt elmondta, én más szavakkal pontosan mondanám el: Ha nem volna EUhatározat, ha nem volna az a bizonyos párizsi békeszerződés, hanem csak a magyar történelem fejleményei volnának, az elmúlt 6 évé, akkor is meg kellene lépni e zt a lépést a magyar kormánynak. Nevezetesen az Alkotmánybíróság szó szerint ezt mondta ebben a határozatában, hogy kérem szépen: Magyarországon gyakorlatilag mindenki számára a kárpótlási törvény, az első és a második teremtette meg a korábbi sérelmek orv oslásának esélyeit. Ennélfogva tehát én a képviselő úr által fölvetett problémát a téma, a dolog, a tennivaló szempontjából alapvetően irrelevánsnak és légből kapottnak ítélem. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kös zönöm szépen. Két percre megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor az igazságügyi miniszter úr elmondta a mondandóját, én elálltam a felszól alási szándékomtól, mert szóról szóra azt mondta, amit én is mondani akartam volna. Minthogy azonban Torgyán képviselő úr szokása szerint azóta ismét letagadta azt, amit néhány perccel korábban az emelvényről harsogott, szeretném elismételni. Torgyán képvi selő úr következetesen a magyarságra nézve hátrányos cikkelyek között emlegette a 27. cikkely (2) bekezdését. Szeretném megjegyezni, hogy azok a személyek, akiktől a szóban forgó javakat elkobozták, elrabolták, a magyarság részei voltak. Azok a személyek, akikre e közalapítvány létrejötte után valamelyest kártérítés, kárpótlás vonatkozik, mint a szóban forgó közösség örököseire, szintén a magyarság részei. Ha ők zsidóként, kettős identitásukat nem kívánják vállalni, kizárólag zsidóként kívánják meghatározni magukat, ez az ő saját joguk. Ez nem Torgyán képviselő úr kirekesztő szózatának eredménye vagy függvénye. Az a határozati javaslat, amelyet a kormány előterjesztett, nem a magyarságra nézve hátrányos, nem a magyarság valamely részével vagy
