Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
1446 Az általánosan alkalmazott 30 napos határidőnél jóval rövidebb időtartamon belüli elbíráláshoz, esetenként országos méretekben is komoly érdekek fűződnek. T ehát megítélésünk szerint a 30 napos általános ügyintézési határidővel szemben nemcsak az egyirányú, hanem mindkét eltérés törvényi megjelenítése elvárható. 6. A törvénytervezetben, illetve a majd elfogadott törvényben egyértelműen ki kell mondani: az atom energiát hasznosító létesítmények feletti légtér használata tilos. Mind polgári, mind katonai repülőgépekre. A javaslat a 36. §ban a légtéri igénybevételi korlátozást a külön jogszabályban megjelölt légügyi hatóság rendelkezésébe utalja. Nem fogadhatjuk e l, hogy ezt a kérdést egy alacsonyabb rendű jogszabály határozza meg, hiszen egy légtérből való becsapódás a Paksi Atomerőmű vonatkozásában - sajnos - rendkívüli katasztrófát eredményezne. Ezért itt törvényi szintre kell hozni egyértelmű döntést. 7. Nem ke rülhetjük meg a felelősségbiztosítás, illetve felelősségvállalás kérdésének, szabályozásának kritikáját. Már az előzőekben az elmúlt héten az általános vita megkezdésekor is esett erről szó, és volt aki a biztosítási díj megállapítását nemzetközi gyakorlat tal indokolta. Bizonyára erről a kérdésről a részletes vita során fogunk még szót ejteni. Én az állam szerepét szeretném itt két szempontból megvilágítani. Miért maximálja a törvényjavaslat az állami felelősségvállalást? Reméljük nem kerül rá sor, és csak elméleti fejtegetés marad az e körül folyó vita, de sajnos gondolni kell - mintegy orvosi gondolkodásként - a legrosszabbra is. Csernobil óta mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az életben okozott káron felül az anyagi kár egy nagymértékű baleset esetén sokka l nagyobb mértékű, mint a törvényben meghatározott összeg. A másik probléma, miért csak 10 évre terjed ki a felelősségvállalás? Ismételten Csernobilra kell hivatkoznom, ahol 10 éve történt a baleset, de például az emberi egészsé gben okozott elhúzódó károkozás mellett nyilvánvaló például a mezőgazdaság ma is tartó kártétele. Szerintünk ezt az időszakot mindenképpen ki kell terjeszteni, azaz meg kell növelni. Sok a bizonytalanság a pénzügyi alap megteremtése kapcsán is. Nem tudni m ennyi pénzt kell oda befizetni. Nem tudni mi lesz a visszamenőleges hatállyal. A világon sehol nem bontottak még le termelő, nagyméretű atomerőművet. Nem ismeretesek a lebontás, a sugármentesítés és a deponálás költségei. Milyen költségek kerülnek az energ ia árába? Lesznek ez irányú, pontosabb ismereteink 1997ben? Itt a határidőre gondolok. Nem tudom, leszneke. A törvény az elfogadás utáni 6. hónapban lép hatályba, közben el kell készíteni az elhangzott igen nagyszámú, 3040 számú fontos és nagyon komoly kormány- vagy miniszteri rendeletet. Elkészülnek időben ezek a jogszabályok? S ha nem? Hogyan lép életbe egy ilyen fontos törvény a kiegészítő jogszabályok nélkül? Mit fognak tartalmazni ezek a kiegészítő jogszabályok? Elnézést, kicsit gyorsítottan beszéle k, de az idő nagyon előrehaladt, hogyha véletlenül nem volt érthető - a jegyzőkönyvvezetőnek mondom , akkor utána esetleg kérdezzenek meg. Ha már a hatályba lépésről beszélek, szeretném elmondani, nem látjuk megalapozottnak, és törölni javasoljuk a 66. § (1) 2. részét, amely szerint a 62., 64. §ok 1998. január 1jén lépnek hatályba. Tudjuk mindannyian, akik itt vagyunk, hogy miről van szó. Amennyiben a kivétel megmarad, nem teljesülhet a villamos energiáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény azon követelmény e, hogy 1997. január 1jétől kezdődően a villamos energia termelésére vonatkozó áraknak megállapításánál figyelembe kell venni a villamosmű bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének garanciális költségeit. Kérdés , végrehajthatóe tehát a törvény ilyen irányú rendelkezése, vagy módosítani kell a villamos energiáról szóló törvény ezen bekezdését is. A tervezet nem szól az állami tulajdonlás megváltozásának szabályozásáról, illetve azt a kormány döntési kompetenciájá ba utalja.
