Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. szeptember 11 (199. szám) - A párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
141 Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt álláspontja eltér a kormányzati előterjesztéstől a párizsi békeszerződés 27. § 2. cikkelyének végrehajtásával kapcsolatban, mert noha abból a tényből indul ki, hogy valóban a magyarságnak és Magyarországnak a zsidósággal kapcsolatban vannak erkölcsi és törvényes kötelezettségei is, de úgy gondoljuk, hogy ugyanakkor nemcsak a párizsi békeszerződés 1. cikkelyének (1) bekezdését kell végrehajtani, hanem a párizsi békeszerződés az 42 cikkelyből és 6 mellékletből áll, és annak valamennyi rendelkezését be kell tartani. Nevezetesen nemcsak a magyarságra hátrányo s, hanem a magyarságra előnyös rendelkezéseit is, és elfogadhatatlan az a megközelítés, hogy csak a magyarságra hátrányos rendelkezéseket tárgyalja a Ház. Legyen szabad kiemelnem a szövetséges és társult hatalmak felelősségét, hiszen ha máshol nem, az elév ülés kérdéskörével kapcsolatban mindenképpen ez szóba kerülhet. Emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy a párizsi békeszerződés 27. cikkelyének (2) bekezdése, amely a kormányzati előterjesztésben szerepel, 12 hónapos teljesítési határidőt ír elő, a 12 hónap a párizsi békeszerződés hatálybalépésétől számít, tehát a kihirdetés napjától. Messze elévült követelésről van itt szó, és ha megvizsgálják a párizsi békeszerződés mellékleteit, akkor láthatják, hogy például az V. melléklet b) pontja külön foglalkozi k az elévülési idővel, de az elévülés később is szóba kerül, amikor is egy olyan határidőt állapít meg, amely 1948. december 31. napjáig terjed. Én nem vitatkozom azon, hogy ugyanakkor van egy alkotmánybírósági döntés is, de igen tisztelt képviselőtársaim, eddig én azt hallottam a külügyi kormányzattól, bármikor hivatkoztunk a belső jogra, hogy a belső jog és a nemzetközi jog kollíziója esetében a nemzetközi jog az irányadó, a nemzetközi rendelkezéseket kell betartani. (11.10) Márpedig a jelen esetben az al kotmánybírósági döntés és a párizsi békeszerződés rendelkezései - legalábbis az elévülés kérdéskörében - szemben állnak egymással. Kérdezem, miért nem vonatkozik az eddig hangoztatott általános jogelv erre az esetre is, hogy ekkor a nemzetközi szerződés az irányadó? A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a kormányzati beterjesztés érdemi tárgyalásra alkalmatlan, nem állít fel ugyanis egy olyan leltárt, amelyből meg lehetne állapítani, hogy eddig milyen teljesítések voltak, nem tartalmaz egy limitet, n em mondja meg, hogy mi a teljesítés felső határa. Igen tisztelt képviselőtársaim, úgy beszélni egy előterjesztésről, hogy ne tudjuk, hogy miről van szó, csak arról, hogy majd az alapítványba mennek a vagyonok, ráadásul nem csak azok a vagyonok, amelyek az egyéb kárpótlásnál lehetséges kárpótlási tételként szerepeltek, tehát a készpénz, illetőleg a kárpótlási jegy és az átváltható életjáradéki részek, hanem ezen felül ingatlanok, muzeális értékek, tehát olyan teljesítések, amelyek nem szerepeltek az egyéb ká rpótoltak vonatkozásában. Ez pedig legalábbis alkotmányellenes, mert diszkriminatív a magyar állampolgárok egy részét tekintve. Tehát én úgy gondolom, hogy már csak ezért is a leltárt fel kellene állítani, látnunk kellene, hogy milyen teljesítések történte k eddig, és meg kellene nézni, hogy még milyen teljesítésről van szó. Kérem, én nem kívánok állandóan a médiákban megjelent híranyagokkal foglalkozni, de hát mégiscsak a kezemben van az 1995. május 6i Magyar Hírlap, ahol Szabó Zoltán államtitkár úr mint a ki részt vett abban a kormánybizottságban, amely a zsidó kárpótlással foglalkozott, azt mondta, hogy az összes zsidó vagyon értéke kiegészítve az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott kamatokkal és az elmaradt haszonnal körülbelül akkora összeg, amely a ne mzeti összvagyonnal lenne egyenértékű. Most ő nem mondja, hogy az egész nemzeti összvagyont adjuk oda, de ha egyszer ez az alapja a kárpótlásnak, akkor kérdezem, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy mi marad a magyarságnak az 1100 éves kárpátmedencei tart ózkodása kapcsán. Tehát én legalábbis azt hiszem, hogy ahhoz, hogy tisztességgel tárgyaljuk ezt az ügyet, és ne sértsük senkinek a kegyeleti jogait - mert a Kisgazdapárt messze nem szeretné - azt kívánjuk, hogy tessék egy tisztességes előterjesztést tenni.
