Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
1334 A kiadási oldalon pedig, azt gondolom, hogy has onlóan, naponta érzékeljük, hogy nem lehet a kiadási oldal zsugorítására egy ponton túl törekedni. Elég egyetlenegy elemre utalni, ami gyakorlatilag a parlamenti üléseken majdnem minden alkalommal napirend előtti kérdés, például a kórházi ágyszámcsökkentés kérdése, ami ugye a szerkezetátalakítás jegyében valamilyen praktikusabb, ésszerűbb kiadással való gazdálkodás jegyében történik, és kínkeserves folyamat. A válasz, ami ezekben a törvényekben megfogalmazódik, az az, hogy szélesíteni kell a járulékalapot, hogy többen fizessenek, hogy jobban eloszlódjon az a teher, ami ránk hárul. Azt kell mondanom, hogy itt külön kell választani azt a csoportot, akik eddig is járulékot fizettek, hogy rájuk hogy hat mindaz, ami most elő van készítve változtatás formájában, é s külön kell választani azt a csoportot, akik nem fizettek, kibújtak, egyáltalán nem fizettek, vagy nem a jövedelmüknek megfelelő arányban fizettek járulékot. (12.00) Ami a fizetők oldalát illeti, szemmel látható, hogy a bérből és fizetésből élő k az a réteg, akit leginkább el lehet érni, és attól tartok, hogy ez a módosítási csomag is elsősorban az ő terheiket tudja növelni. Egyfelől elhangzott, hogy kilátásba van helyezve a plafon megnövelése. Ez mindenképpen tehernövekedést jelent, dacára annak , hangsúlyozom, hogy a szociális bizottságban sem volt vita erről a kérdésről, azt gondoljuk, hogy ez egy szükséges lépés. Másfelől viszont vizsgálat tárgyává kell tenni azt a réteget, aki a minimálbér alatt él, illetve egészen pontosan aki a jelenlegi tör vényi szabályozás szerint a fix összegű járulékfizetési teher alatt keres. Azt gondolom, hogy ezeknél az alsó jövedelmi kategóriáknál egészen nyilvánvaló a munkáltatók pluszterhe. Következésképp valóban elindíthat ez az átállási folyamat egy olyan értelmez ést a munkáltatók oldaláról, hogy vagy képtelenek ezt a megnövekedett terhet finanszírozni, következésképp tevékenységfelszámolásra kényszerülnek, vagy - ahogy az előbb Selmeczi Gabriella említette - a feketegazdaság felé fordulnak, mozdulnak nagyon sokan. De ennél is fontosabb kérdésnek érzem azt, hogy mi történik azon az oldalon érdemben, akik nem, vagy nem eleget fizettek, nem eléggé veszik ki a részüket a járulékfizetésből. Elősegítie ez a törvény, illetve ez a törvénycsomag, hogy akik eddig nem fizett ek, azok most tényleg fizessenek és tényleg vegyék ki a részüket? Elhangzott az expozéban, illetve kormánypárti felszólalásban, hogy gyakorlatilag ennek a körnek mintegy legfeljebb negyedrészét célozza megfogni már maga a tervezet is, vagy becslések szerin t azzal kalkulál, hogy körülbelül ilyen arányban érheti utol a járulékfizetés alól elmenekülőket. Kérdés, hogy ha ennyire alacsony ez a becslés, akkor vajon érdemese az egész rendszert fölborítani. Ez a kevés plusz nem érhetőe el más technikákkal, mint a hogy alternatív technikák természetesen vannak, megfogalmazott ilyet az önkormányzat is, az egészségügyi önkormányzat, az egészségbiztosítási önkormányzat is? Pillanatnyilag kész helyzet elé vagyunk állítva azáltal, hogy be vannak nyújtva a tervezetek, és ilyenformán nincs más lehetőségünk, mint az, hogy módosító indítványokkal megpróbáljunk beavatkozni ezekbe a szabályozási mechanizmusokba. Kérdés, hogy mennyire sikerülhet ez eredményesen. Hiszen ahhoz, hogy hosszú távra szóló, tartós megoldásokat jelentő, valóban konzisztens reformlépésekre kerüljön sor, ahhoz azt gondolom, hogy nagyon sok ellentmondást kell tudni feloldani, és nagyon nehéz ezt országgyűlési képviselőknek módosító javaslatok formájában kivitelezni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik dr. Pusztai Erzsébet képviselő asszony, Magyar Demokrata Néppárt. Szólásra készül Kiss Gyula József úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót dr. Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr és Államtitkár Úr! Kénytelen vagyok néhány korábban fölvetett kérdésre visszatérni, annál is inkább, mert Ungár Klára képviselőtársam egészen
