Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
1328 Nekem meg az a furcsa érzésem kezd támadni, hogy abban a pillanatban, amikor az államháztartási reform bármelyik részéhez érkezünk, abban a pillanatban - tulajdonképpen pártállástól függetlenül, különösen ha egészségüg yről van szó - nagyon nagy lesz a kiabálás, és máris elfelejtik az előző héten mondott mondatot, amely az államháztartási reform hiányára utal. Szeretném azt kérni a képviselőtársaktól, döntsék el, hogy a reform hiányzik, vagy a reformlépéseket nem szereti k. Ez egy egyszerű döntés, én a reformok pártján állok, a járulékreform, az egészség- és a nyugdíjreform és az adóreform része. Tudniillik csak ezzel a három dologgal áll kapcsolatban. Az egészségreformmal, az egészségügy reformjával azért, mert az egészsé gügy finanszírozását kell megoldani. (11.30) Mindannyian tudjuk, hogy nemcsak az a probléma, hogy pazarló, és nem oda irányul a pénz, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, hanem azt is tudjuk, hogy nem elegendőek a források. Nem tudunk kórházátalakításokat, nem tudunk struktúraátalakításokat elvégezni, nem tudjuk irányítani a beteget, hogy hol hatékonyabb az ő ellátása, hogyha az átalakításhoz nincs forrás. Minden önkormányzat beleütközött abba, hogy akkor tud valamilyen intézményt bezárni vagy összevonni, h a előtte van száz forintja legalább ahhoz, hogy a gépeket át tudja az egyik helyről a másikra vinni. De bármelyik ágazatot nézik meg, mindenhol először forrásra van szükség ahhoz, hogy kapacitásokat leépítsünk. Elbagatellizálni azt a problémát, hogy nincs forrás, 600 ezer ember nem fizet ebben az országban, és másik nem kevés ember fiktív, minimálbér után fizet egészségügyi és egyéb járulékot, amit most egészségügyi hozzájárulásnak nevezünk, és az arra való törekvés, hogy egy olyan törvényjavaslat kerüljön elénk, ami megpróbálja ezt kezelni, és azt gondolom, hogy az utóbbi években talán a leghatékonyabban kezelni fogja, ezekre a törvényjavaslatokra azokat a jelzőket, amelyeket mondjuk a Kisgazdapárt használt, azt gondolom, hogy nem az előterjesztőt, hanem a Kisgazdapártot minősíti. Örömmel venném egyébként, ha az ellenzék soraiból mindazok, akik azt mondják, hogy sokkal jobb megoldást tudnak, mondjuk a következő körben, a vezérszónoklat következő körében elmondanák, és megosztanák velünk a sokkal jobb javasla tokat. Nekem egyébként személyesen is nagyon kedves a szívemnek ez a javaslat, annak ellenére, hogy egy eredeti szabaddemokrata gondolatnak egy másfajta megvalósulásával, egy megváltozott változatával találkozunk. Több mint egy évvel ezelő tt azt javasoltuk, hogy az egész egészségügyet fix összegű járulék, illetve hozzájárulás finanszírozza. Azt javasoltuk, hogy a munkabérbe épüljön bele - egységesen, mindenki fizetésétől függetlenül - egy összeg, amelyet az egészségügy finanszírozására kell fordítani. Miután a jelenlegi rendszerből ebbe az új - nevezzük hollandnak - rendszerbe való áttérés, amit egy évvel ezelőtt javasoltunk, nagyon erős változásokat okozott volna a munkaerőpiacon, ezért elfogadtuk egy évvel ezelőtt a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium ama kritikáját, hogy jövedelemarányosan kell továbbra is az egészségügyi hozzájárulást meghatározni, de egy olyan minimumot kell, egy olyan minimális fix összeget kell meghatározni, ami legalább az egészségügy jelenlegi forrásait b iztosítja, és amely legalább a finanszírozhatóság nehezen elérhető szintjét meg fogja közelíteni. A nehezen elérhető alatt azt értem, hogy ha csak az elmúlt kéthárom évet nézve, minden évben jelentős hiányokkal zárt. Jelentős volt a deficit a két önkormán yzatnál. Az egyik legfontosabb kérdést vetette föl Surján képviselőtársam. Ha megszűnik a biztosítási jogviszony, ha alanyi jogon vagy állampolgári jogon - ámbár, ugye, feltételhez kötött állampolgári jogon fog az egészségügyi ellátás járni , akkor mi dol ga, mi szerepe van a társadalombiztosítási önkormányzatoknak az egészségügy irányításában? Azt hiszem, hogy ez lesz a következő nagy falat, amit a kormánynak el kell dönteni, a parlament elé kell terjeszteni, úgy tudom, hogy MDFes javaslatra a hó végén fo gunk tudni tartani egy egész
