Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
1324 A minimális 4500 forintos egészségügyi hozzájárulást a foglalkoztatás költségénél megszokott módon százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy egyes rétegekre, egyes területekre a 1,5 százalékos járulékszintcsökkenés nemhogy nem vonatkozik, hanem éppen emelkedésként jelen tkezik. A csúcs a bemutatott táblázatokban is 46 százalékot jelenthet, ha ezt százalékosan vizsgáljuk. Ebben az esetben a foglalkoztatásnak a költségei ezeken a területeken nőnek, és előfordulhat, hogy az érdekérvényesítésben legkevésbé résztvevő réteget n yomja ez ki a legális piacról, a legális munkaerőpiacról, és kényszeríti őt is valamiféle pszeudovállalkozásra. Nem valósul meg tehát meg a pontos célzás, és nem korrektül megválasztott minden egyes eszköz az előterjesztésben. Ennek ellenére azt kérem képv iselőtársaimtól, hogy segítsenek ennek a célzásnak a pontosításában, segítsenek abban, hogy az eszközök korrektebbek legyenek, kérem a kormányt arra, hogy az ehhez szükséges módosító indítványok összeállításában és elkészítésében működjön közre, hogy egy e lfogadható, valóban reformértékű lépést tehessünk a társadalombiztosítási alapok finanszírozások megoldásában. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik dr. Surján László úr, Kereszténydemokrata Néppárt, szólásra készül Ungár Klára képviselő asszony, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót dr. Surján László úrnak. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Avval az elemmel kezdem, ami már elhangzo tt egy korábbi vezérszónoklatban. Számomra felháborító az a meghunyászkodás, ahogy a népjóléti miniszter tűri, hogy a pénzügyminiszter nyújtsa be ezeket a törvényeket. Az államháztartás egysége és a költségvetési törvények összhangja csak annyit indokol, h ogy a társadalombiztosítási alapok költségvetését a pénzügyminiszter terjessze be. Az egészségbiztosítás szakmai hátterét adó törvények azonban csak a Népjóléti Minisztériumhoz tartozhatnak. A most tárgyalt javaslatokkal teljessé vált egyfajta pénzügyi dik tatúra, ilyen helyzetben szakmai hitelét csak lemondással mentheti meg valaki, mint ahogy ezt Kovács Pál miniszter úr meg is tette. Mától fogva nincs népjóléti miniszter, sőt nincs Népjóléti Minisztérium sem, csupán a Pénzügyminisztérium bővült egy kihelye zett főosztállyal. Magyarországon nem ez a nagy probléma egyébként evvel a törvénnyel, mert erre mondhatjuk, hogy belső kormányügy, és ha a kormány megváltoztatta volna az erre vonatkozó ügyrendjét, akkor nekem ezt nem lett volna jogom elmondani. Magyarors zágon megszűnt evvel a törvénnyel a biztosítási alapon járó egészségügyi ellátás. Visszaállt az állami egészségügyi rendszer, méghozzá fölszámolódott a szabad orvosválasztás lehetősége is. Mindez homlokegyenest ellenkezik a kormányzó pártok választási prog ramjával, és az Országgyűlés még nem hatálytalanított, a témára vonatkozó határozatával is. Hát miért akkor ez a nagy átalakítás? A pénzügyi szempontokról hallottunk, azok méltánylandók és sok konkrétum, ami megvan ebben a törvénytervezetben, még akár támo gatható is lenne, csak nem itt, nem így, nem ebben a formában. Kétségtelen, hogy az alapok költségvetési hiánya nagyon komolyan méltánylandó teher, amellyel hat éve nem tud megküzdeni a mindenkori kormányzat és parlament. A kormány megalapozatlanul folyton nullszaldósra tervezte az elmúlt évben a társadalombiztosítási alapok költségvetését, ennek tarthatatlanságára minden évben fölhívtuk a figyelmet. A pénzügyi év előrehaladtával aztán a kormány rendre rácsodálkozik a helyzetre, és a Nemzetközi Valutaalapra is gondolva egy műfelháborodást mutat, rázza az öklét a lakosságra és a kisvállalkozókra, hogy nem fizetnek elég járulékot, miközben az állami vállalatok, költségvetési intézmények járuléktartozása is meglehetősen magas. Ugyanakkor látnunk kell, hogy van egy másik ok is. A kormány szabad kezet akar kapni az egészségbiztosítási költségvetés és az egész biztosítási jogtól védett rendszer felett. Ezért a tervezet a
