Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
1322 Mérlegelni kell, hogy a benyújtott költségvetési törvény alapján az egészségügyre fordított kiadások a GDP 7,4 százalékáról 6,5 százalékára, ebből a gyógyítómegelőző kiadás ok 3,3 százalékról 3,2 százalékra változnak, és ez nem egy most kezdődő folyamat, hanem 1992től 1995ig ismertetve a számokat a társadalombiztosítás egyesített kiadásainak a GDP 18,6 százalékáról 15,7 százalékára csökkentek, az egészségbiztosítási ágazatb an pedig a kiadások 8,8 százalékról csökkentek erre a már említett 7,4 százalékra, ami tovább csökkent 6,5 százalékra. Ennek a folyamatnak - hogyha ábrázoljuk, akkor ez grafikusan is jól követhető - valamilyen módon lennie kell egy végének. Tudniillik azér t az nem elvárható valószínűleg, hogy egy folyamatos csökkenéssel a nulla alapvonalat érje el a GDPből való részesedése a társadalombiztosítási ágazatnak, és ezen belül az egészségbiztosításnak. És még egy dolog nagyon fontos ebből a szempontból, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor ezt a grafikont elemezzük, a GDP alakulását sem. Tehát amikor a GDP érdemben nem változik, nem csökken, nem emelkedik, akkor ez egy valós csökkenés. Nem fájna a fejünk a társadalombiztosítási alapok fenntarthatóságáér t és az egészségügyi szolgáltatások fenntarthatóságáért akkor, hogyha a GDP, a társadalmi össztermék egy dinamikusabb emelkedési tendenciát mutatna, és ehhez képest csökkenne az adott ágazatra fordított arány. Támogatandó és támogatható tehát, képviselőtár saim, az a kormányzati szándék, amely a társadalombiztosítási alapok 1997es és szerencsés esetben hosszabb .távú egyensúlyára, stabilitására törekszik. De megkérdőjelezhető, hogy tarthatóe az a járulékreform és forrásreform, amelyik a beállított szintet tükrözi, tarthatóe a költségvetésnek a jelen pillanatban a nulla részvétele a társadalombiztosítási ágazatban. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési szemlélet mellett szólni kell arról is, hogy milyen társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie egy járu lékreformnak. Két megközelítést ajánlok szíves figyelmükbe. Igaz az a megállapítás, hogy a lakosság növekvő köre fizet a jelenlegi rendszerben jövedelmeihez képest kevés járulékot, és bizony helyettük is magas százalékot fizetnek a rendszeres járulékfizető k, elsősorban a munkaviszonyban állók. Miniszter úr expozéjában számadatokkal is szolgált ebben a tekintetben. És körülbelül valóban ott van 650 ezer fő, aki egy sejthető nagyságrendű massza, akiket igazából nem érnek el a felmérések, akik egyáltalán nem f izetnek járulékot, pedig láthatóan rendelkeznek jövedelemmel, csak semmiféle nyilvántartásban nem szerepelnek. A járulékelkerülés egyik oka nyilván a magas járulékkulcs. A járulékok százalékos csökkentésétől tehát várható a fizetési fegyelem javulása, de ö nmagában nincs ilyen hatása. A törvényes nagy- és kiskapukat is zárni kell, többek között azzal, hogy, mint ezt a törvényjavaslatok teszik, igyekeznek a jövedelemfajták járulék szempontból különböző viselkedését megszüntetni. Ne lehessen elkerülési mód az, hogy megválasztja a kifizető a kifizetés módját, és ezzel befolyásolni tudja érdemben az ehhez kapcsolódó adó, illetve járulékköltségeket. A harmadik elem véleményem szerint, tehát ezen kívül, hogy százalékcsökkentés, kiskapuk zárása, kiterjesztése, egyf ormává hozása a jövedelmeknek, a harmadik elem véleményem szerint egy korrekt és határozott ellenőrzési rendszer. Mindezeket a kormányzati célokat támogatjuk. A konkrét előterjesztésekkel kapcsolatban azonban vannak komoly fenntartásaink. Helyese a célzás , és helyese az az eszközrendszer, az a fegyver, amit használunk ennek a célnak az elérésére, a járulékelkerülés megakadályozására? Vizsgáljuk meg ezt elemenként, és most csak a legfontosabb elemekre fogok kitérni, hiszen az itt előttem hozzászóló képvise lőtársaim és miniszter úr is az expozéjában sokra kitért. A járulék alapjának kiszélesítése támogatható. Hiszen ez volt az egyik oka a járulék elkerülésének. Munkabér helyett tiszteletdíjat vagy osztalékot fizettek ki, elkerülve ezzel bizonyos adózási és j árulékfizetési kötelezettségeket.
