Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
1317 A gondolat jó, de nem tudom a gyakorlati kivitelezés ilyen jó lesz e? N em fogjae arra ösztönözni a vállalkozókat, hogy most már egyáltalán ne jelentsék be munkavállalóikat, hogy a minimális járulékot se kelljen befizetni? Erre is ki kellene valamit találni! A másik nagy gondom: a települési önkormányzatok fizetési kötelezett sége azok után, akik nem tudnak szociális helyzetük folytán fizetni. Nekik minden lakos után 1500 forintot kell fizetni, mert a 3000 forintot az állam állja. De gondoljuk el, egy nyírségi kistelepülésen, ahol a lakosság 80 százaléka munkanélküli, és szociá lis segélyen él, hogy fogja tudni utánuk az egészségügyi hozzájárulást a települési önkormányzat fizetni akkor, amikor a települési önkormányzatoknál ezt a forrást kellőképpen nem teremtettük meg. A törvé nytervezet nagyon helyesen rendezi a kivándorlásról szóló törvényben, hogy csak az kaphasson kivándorlási engedélyt, akinek egészségügyi hozzájárulási tartozása nincs. Ugyanígy rendezi a törvénytervezet az országgyűlési képviselők, az állampolgári jogok bi ztosának és a rádió- és televíziótestület tagjainak egészségügyi hozzájárulását is. Ahhoz, hogy az egészségügyi hozzájárulás bevezetésre kerülhessen, több törvényt is módosítani kell. Így az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvényt is. Ebben a módosítás ban rögzíti a törvényalkotó azt, hogy mi illeti meg a magyar állampolgárt az egészségügyi ellátás területén. A felsorolás mindenre kiterjedő. Benne én egy komoly problémát látok, nevezetesen a szabad orvosválasztás megszüntetését. Mikor a törvénytervezet ú gy fogalmaz, hogy a szakorvosi ellátás csak az alapellátás orvosának beutalása esetén vehető igénybe, gyakorlatilag a szabad orvosválasztás megszüntetését mondtuk ki itt a parlamentben. Pedig a kormányprogram szerves részét képezte a szabad orvosválasztás deklarálása, amelyet később a Népjóléti Minisztérium által kormány elé terjesztett kormánytervezet is deklarál. Ez abban az esetben, ha visszatérünk, hogy a szakorvost csak az alapellátás orvosának beutalójával veheti valaki igénybe, az a furcsa helyzet ál l elő, hogy ha valakinek a füle fáj, akkor nem mehet el a fülorrgégész szakorvoshoz, hanem először a háziorvost kell meglátogatnia. Ez egy nap, egy nap kiesés a munkából, egy nap sorbaállás a háziorvosnál csak egy beutalóért. A következő nap juthat el a szakorvoshoz a beutalóval most már, a területileg illetékes szakorvoshoz, mert ezt is deklarálja a törvény. Ez nemcsak esztelen rendelkezés, de meggátolja a beteg szabad orvosválasztási lehetőségét is, amit én a magam részéről, a szabaddemokraták nevében n ehezményezek. A törvénytervezet a felsőoktatásról szóló törvényt is módosítja, számomra érthetetlen módon. Az egyetemek nem a progresszív betegellátásban vesznek részt, hanem a passzív ellátásban. Ez a passzív ellátás - ez valami sajtóhiba folytán kerülhet ett bele a törvénybe , mert nem létezik a magyar egészségügyben! Létezik aktív ellátás, és létezik krónikus ellátás. Ha azt akarta a törvényalkotó kifejteni, hogy a felsőoktatási intézmények - nevezetesen az egyetemek - ne az aktív ellátásban, ám a krónik usban vegyenek részt, az óriási nagy hiba volna, hiszen nem feladatuk a krónikus betegellátás. Erre a települési önkormányzatok által fenntartott közkórházak és ápolási otthonok tökéletesen alkalmasak. Tehát valószínű, valamilyen sajtóhiba lesz a passzív e llátás megjelenítése, amely érthetetlen, és ugyanakkor nem fedi a valóságot. Valójában az egyetemek a progresszív betegellátás csúcsán helyezkednek el, s a progresszív betegellátásban kell részt venniük. A szociális igazgatóságról szóló törvényt is módosít ani kell, ha bevezetjük az egészségügyi hozzájárulást, mert a közgyógyellátási igazolvány kiadási szabályait is ehhez kell igazítani. Ugyanakkor nem értem a jogalkotó akaratát: két közgyógyellátási igazolványt tervez bevezetni, vagy egyet? Ez nem derül ki a törvénytervezetből. A jelenlegi közgyógyellátási igazolványért is fizet a települési önkormányzat, mely térítésmentes gyógykezelésre, gyógyászati segédeszközre vonatkozik.
