Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 15 (211. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosít... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója:
1311 Az egészségügyi törvény módosítását alapvetően az indokolja, hogy miután az egészségügyi hozzájárulási kötele zettséggel összefüggésben a természetbeni egészségügyi szolgáltatás kikerül a társadalombiztosításból, szükség van a korábban a társadalombiztosítási törvényben részletezett szolgáltatáscsomagnak az egészségügyi törvénybe történő beépítésére. A szociális t örvény módosítására azért van szükség, mivel a jövőben a közgyógyellátás keretében mód lesz a szociálisan rászorulók egészségügyi hozzájárulási kötelezettségének teljesítéséhez történő költségvetési és önkormányzati kötelezettségvállalásra. A többi törvény módosítását az egészségügyi hozzájárulás mint új fogalom megfelelő kezelésének biztosítása, a jogrendbe illesztése teszi indokolttá. Tisztelt Ház! A járulékreform előbbiekben részletezett intézkedései a számítások szerint 1997. évben összességében 80 mill iárd forint többletbevételt jelentenek a társadalombiztosítási alapok számára, és biztosítják a társadalombiztosítás költségvetésének egyensúlyát. Természetesen tudom, hogy a benyújtott javaslatok problémákat is vetnek fel, méghozzá számosat. Nyilván senki nem lelkesedik azért, ha eddigi kedvezményei megszűnnek, a közterhei növekednek. Véleményem szerint azonban nem lehet tovább késlekedni. A tb nem finanszírozható a mai rendszerben. A teherviselésben óriási aránytalanságok vannak, és az egyensúly miatt nem terhelhetők tovább azok, akik eddig is fizették a terheket. Emellett az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a magas járulékszint miatt olyan mértékűvé vált a járulékelkerülés, hogy az az egész államháztartás egyensúlyát veszélyezteti, mivel egy ponton túl az ellátást - például a nyugdíj, egészségügy területén , a megszorításokat semmilyen fiskális kényszerrel nem lehet igazolni. Tisztelt Képviselők! Kérem támogatásukat az önök előtt fekvő törvényjavaslatok elfogadásához, mert meggyőző désem, hogy ez egy alapvető lépés a tb átalakításában. Szükséges és megkerülhetetlen lépésekről van szó, biztos vagyok abban, hogy a remélt támogatások és jobbító javaslataik alapján működőképesebb rendszert tudunk elérni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csehák Judit képviselő asszonynak, a szociális bizottság elnökének, a bizottság előadójának. DR. CSEHÁK JUDIT , a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális bizottság elmúlt heti ülésén foglalkozott a jelenleg napirenden lévő, egymással tartalmilag szorosan összefüggő három törvényjavaslattal. Bizottságunk tagjainak döntő többsége nem találta a tervezeteket általános vitára alkalmasnak. Bár az 1975. évi II. törvény módosítása nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályokat is érint, a fő figyelem a vitában az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó javaslatokra irányult. A vitában részt vevő képviselők mindegyike egyetértett a z előterjesztővel abban, hogy a magyar egészségügyi rendszer legégetőbb és feltétlen megoldandó gondja a forráshiány. A jelenlegi társadalombiztosítási járulékok magas aránya miatt egyre terjed a feketefoglalkoztatás, a bejelentett munkavállalók után egyre gyakrabban csak a minimálbér fele után fizetnek a munkáltatók társadalombiztosítási járulékot, a magánvállalkozók is igen nagy számban minimális jövedelem után teljesített járulék fejében igényelnek teljes értékű egészségügyi szolgáltatásokat. Több mint 6 00 ezer aktív korú magyar állampolgár után nincs semmiféle bevétele a társadalombiztosításnak, viszont egészségügyi ellátásra jogosultak valamennyien a mai rendelkezések szerint. Indokolt tehát a magas járulékmérték fokozatos csökkentése, és a járulékalap kiszélesítését a járulékfizetés 1992 óta változatlan felső határának az emelését nem kifogásolták éppen ezért képviselőtársaim.