Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
1278 az adókedvezményre jogosító kör, ameddig az adókedvezmény terjedt. Tehát hogyha az ilyen jellegű honoráriumoknak addig terjedt a mértéke, az össz es többi jövedelmet pedig egy vállalkozáson keresztül vették föl vállalkozói szerződésként, ahol a tisztességesebbje bejelentette saját magát minimálbéren: és már a forrás mi lett? A bevételi oldalon csak a minimálbér utáni járulékok folytak be. Ez még önm agában nem jelentene sokat, mert egynéhány ezer ember kiesett, mert - egynéhány ezer ilyen ember van - kiesett a járulékfizetők köréből. De ezt látva mit mondott egykét ügyes vállalkozó, főleg azok, akik hisznek abban, hogy egyenlő elbírálás van ebben az országban, meg alkotmányos keretek? Ezek elsősorban a multinacionális cégek. Azt mondta: ja, hát ha ennek lehet, újságírónak lehet, más szellemi szabadfoglalkozásúnak lehet, és így tovább, és így tovább, miért ne lehetne nekem. És innentől kezdve a valós m unkavállalóit is elküldte vállalkozói szerződéses jogviszonyba, és az eddigi kétszeres vagy háromszoros átlagbér után befolyó járulékok helyett már csak, becsületes esetben megint, a minimálbér utáni járulék folyt be, vagy annál nem sokkal több, többi meg valahol a költségoldalon elszámolódott. És én ezt életveszélyesnek látom. És a jövőre nézve látom életveszélyesnek, egy kicsit talán a holnapra, tehát a holnapi vitánk szempontjából is veszélyesnek látom. Meg kell ezt azt hiszem, nézni, és igazából nem leh et pontosan megmondani, hogy az a 650 000 ember, aki kiesett a járulékfizetők köréből, de közben nem kap szociális támogatást, ellátást, tehát valamiből csak megél, az hol van, milyen módon fedi le a viszonyait, és azt hiszem, ezt kellene igazából megcéloz ni. De ezt a vitát majd holnap bonyolítjuk le. Torgyán képviselő úr azt mondta, hogy átvilágításra van szükség az alapoknál. Az átvilágításokról, mint ezt a vizsgálóbizottsági tapasztalatokból tudom, átvilágításokkal tele van a padlás. Nem az a gond, hogy átvilágítás nincs, hanem az, hogy a nyilvántartási rendszert - mint ezt itt többen megfogalmazták - kell gyökeresen javítani és átalakítani, de kérem Rott Nándor képviselő urat, mondja el a saját frakciójában, ha erre valamit fordítani akarnak, akkor az a működési költségvetés, és akkor a működési költségvetésbe ezt az összeget először be kell tenni, és csak utána kell megnézni, hogy egyébként ezenkívül mennyit faraghatunk a működési költségvetésből, mert egyszerre a kettő nem megy, hogy effektíve csökkents ük a működési költségvetést, meg fordítsunk valódi összegeket arra, hogy megteremthetők legyenek a működésnek a keretei, és egy gyökeres változás következhessék be a számítógépes nyilvántartási rendszerben. Még egy érdekes felvetés volt eddig az általános vitában, amikor azt mondták, hogyha a biztosítási önkormányzat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, minek ez az önkormányzat, mert hiszen pazarlóan gazdálkodnak, nem tudják betartani a költségvetést, és így tovább, és így tovább. Nem lenne ez baj, ha az embernek az állami oldalon kedvezőbb tapasztalatai lennének. De hát pont azt mutatják a tapasztalatok, hogy ott sem igazából jobb a helyzet, még senki nem bizonyította be, hogy akár vagyonnak, akár költségvetésnek jobb gazdája lenne állami szervezet va gy állami szerv, mint egy önkormányzat. Én azt gondolom, így van. Azt gondolom, hogy szolgáljon ez azért tanulságul, de nem kellene túlságosan távoli következtetéseket levonni. Meg kellene viszont fontolnunk azt, hogy a két ágazatot eztán a költségvetési tervezésben és a beszámolásban is szétválasztjuke törvénnyel, mert a két ágazat azért eléggé különböző jellegű gazdálkodását és egyebet tekintve, és nem meg kell fontolnunk, hanem be kell írnunk ennek a törvénynek a végére, hogy valahol törvényben legyen, és ne országgyűlési határozatban meg kormányhatározatban, mert ennek megítélésében sokban egyetértek Rott képviselő úrral, hanem ide be kell írni a törvénybe, hogy a kormány mikorra terjessze a parlament elé a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásáról szóló törvényt, hiszen az nem megy, hogy az ÁSZ mindig megmondja, hogy az általános államigazgatási gazdálkodási rend nekik nem jó, más meg nincs. Hát akkor tessék ellenőrizni a gazdálkodást. Másik: mikorra teremtjük meg a vagyongazdálkodásról szóló törvé nyt, amiben megalkotjuk azokat a feltételeket, amik között a vagyonukkal is gazdálkodhatnak ezek az alapok? Aztán persze törekedni kell egy új költségvetés meghozásakor majd a bevételek és a kiadások valós összhangjára.
