Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
1272 Végül hasonlóan elfogadható a táppénzek növekedésének indoklása is. A gyógyászati segéde szközök kiadásainak majd 50 százalékos túllépése azonban nem. Nem lehet megmagyarázni azt, hogy az előirányzott 7,5 milliárd forint törvényi elfogadásakor a múlt év nyarán már 5,3 milliárd volt a felhasználás. Az Egészségbiztosítási Alaptól maximálisan elv árható lett volna, hogy időben jelezze az Országgyűlésnek a költségvetés ilyetén elhúzódását, elhúzódása esetén a tervezettől való eltérés lehetőségét. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) A gyógyászati segédeszközök terü letén már korábban is tapasztalhatók voltak visszásságok, érdemes lenne ezt a területet is alaposabban megvizsgálni. A társadalombiztosítás területén a költségcsökkentést célzó kormányintézkedések mellett, amelyek a lakosságot érintették, mi az oka a társa dalombiztosítás 1995. évi jóváhagyott költségvetésében az alapok működési kiadásának évek óta tartó, szinte határ nélküli növekedésének? Úgy látszik azonban, hogy itt lehetetlenség előrelépni, mert ebben az évben mintegy 2,5 milliárd forinttal nőttek az el őirányzathoz a működési kiadások. Az Állami Számvevőszék már többször javasolta, hogy az alapok pénzmaradványát az Országgyűlés részben vagy egészben vonja el. Ez a pénzmaradvány 1994ben mintegy 800 millió forint volt, ami természetesen 1995ben az előirá nyzatokon felül elköltésre került. A zárszámadás alapján a tárgyévben az alapok 1127 millió forint pénzmaradványt mutattak ki, amit már elköltöttnek tekintettek. Igen ám, de arról a zárszámadás készítői igyekeztek elfelejtkezni, hogy a költségvetési törvén y mégiscsak tartalmaz bizonyos megkötéseket. Az 1995. évi LXXIII. törvény 3. § (5), (6) bekezdésében, illetve a 7. § (15), (16) bekezdésében rögzítette, hogy a működési célú informatikai fejlesztések és a világbanki program tanácsadási előirányzatai esetéb en, ha a tényleges kiadás kevesebb, mint az előirányzat, akkor azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni. Magyarán ez azt jelenti, hogy az itt megtakarított összegek nem lehetnek a működési pénzmaradvány részei. Annak ellenére, hogy az előirány zatokat költségként számolták, a Nyugdíjbiztosítási Alap esetén 144 millió forint, az Egészségbiztosítási Alap esetén 238 millió forint kell hogy visszakerüljön, illetve ennyivel kell csökkenteni a kiadásokat. Rendkívül hasznos lenne éppen a jelen törvényj avaslat tapasztalatai alapján, ha a következő költségvetés során az Országgyűlés végre információkat kapna úgy a világbanki projekt, mint az informatikai fejlesztések egészéről, hiszen évről évre jelentős összegek áramlanak ki anélkül, hogy eredményességük et érzékeltetni lehetne. Az elmondottak arra utalnak, hogy 1995ben sem következett be lényeges gazdálkodási színvonaljavulás az alapnál. Ezek után a Független Kisgazdapárt csak reménykedni tud, hogy az 1996os év változást hoz. Köszönöm, hogy meghallgatta k. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel és különös tisztelettel hallgattam Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár úr expozéját, főképp azt az ajánlását, hogy az Országgyűlés fogadja el a társadalombiztosítás zárszámadását. Különös tisztelettel az államtitkár úr bátorsága töltött el. Nevezetesen az, hogy a kormán y nevében olyan zárszámadás elfogadását ajánlja, amelyet a kormány nem ellenőrzött. Az Állami Számvevőszék ugyanis jelentésében megállapította - idézem : "A kormány nem élt ellenőrzési jogával." Nem csalódtunk a kormányban és nem csodálom, hogy államtitká r úr is javasolta a törvényjavaslat elfogadását, mert ha nem olvastam volna, akkor én is javasolnám esetleg. A kormány persze nemcsak nem ellenőrizte a zárszámadást, de a maga szerény módján hozzájárult a zárszámadás sikertelenségéhez, hibáihoz. Ismét az Á llami Számvevőszék jelentését idézem, 47. oldalon azt mondja: "A Pénzügyminisztérium az alapok beszámolóinak elkészítéséhez rendelkezésre bocsátotta a D jelű nyomtatványgarnitúrát, de kitöltési útmutatást nem készített,