Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 14 (210. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
1264 lehetővé azt, hogy ezt az összeget fi zessék. Tehát ez annyit jelent, hogy olyan járulékot, illetve elvonást fognak fizetni, amilyen átlagbér annál a cégnél nem keletkezik - és egy teljesen újszerű megoldás, hát ehhez mindenféleképpen gratulálnunk kell. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem , hogy senki nem vitatja ebben az országban, hogy a külföldi vállalatok jelenléte nemcsak szükséges, hanem egy olyan kényszerpálya volt a magyar gazdaság számára, a tőkehiányos magyar gazdaság számára, amely egyébként megoldhatatlanná tette volna a gazdasá gi feladataink végzését. Azonban nagyon el kell gondolkozni azon, hogy a legálisan megadott kedvezmények mellett a külföldi cégek, tisztelet a kivételnek, és itt elsősorban nem is a nagy cégekre gondolok vagy a multinacionális vállalatokra, hanem a kisebbe kre, rendszeresen kiviszik az országból a nyereséget, tehát nem adóznak. Ez az ország valamennyi gazdasági szerve számára ismert. A veszélyt nem abban látom, hogy ők kiviszik a pénzt, hanem gerjesztik azt, hogy a magyar vállalkozói társadalom is kivigye ez t a pénzt. Én úgy gondolom, hogy ez az adórendszer, ami elő van terjesztve, a világon egyetlen vonalon sem éri azt, tehát a saját bevételeit sem biztosítja. Néhány részletkérdésre rátérve még. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy állandóan viss zatérő probléma, hogy Magyarországon tisztes hivatalok - csaló, hazug, szélhámos vállalkozók vannak. Most kétségtelen tény, hogy vannak olyan vállalkozók is, akikre ez a jelző úgyahogy ráillik. De mint az utóbbi időszak munkája, illetve eseményei bizonyít ották, a köztisztviselők között is vannak olyanok, akik nem érdemlik ki a becsületes jelzőt, lásd a most folyó parlamenti vitát a Tocsiküggyel kapcsolatban. Azt azonban mindenféleképpen szeretném megjegyezni, hogy elgondolkoztató számomra, hogy a Pénzügym inisztérium kiváló szakemberekből álló adószakértői miért nem foglalkoznak azzal a pofonegyszerű dologgal, hogy átalányadózást vezessenek be, és ne ilyen elhanyagolható és nevetséges körre, mint ami most van előterjesztve, hanem olyan széles körre, amely m egoldaná azokat a problémákat, amelyek általános társadalmi igazságtalanságot és általános társadalmi feszültséget okoznak. Nekünk az volt a véleményünk, és visszatérek egypár mondattal még a tbelvonásokra is, hogy sokkal becsületesebb és korrektebb megol dás lett volna, ha a munkaadók fizetik a teljes táppénzét a munkavállalóknak, és a járulékukat lecsökkentik jelentősen, mondjuk 30 százalékra. Államtitkár úr, egyszer volt alkalmam önnel beszélgetni az osztalékadók és a kamatadó kérdéséről. A véleményem ne m változott, és el kell mondjam jelenleg is, hogy nem tartom helyesnek az osztalékadó nulla kulcsát és 20 százalékos osztalékadó alkalmazását, akármennyire jónak is tűnik ez most a társasági törvényben. Ugyanis ez kimondva, kimondatlanul nem ösztönzi a mag yar vállalkozó réteget a beruházások, befektetések és egyebek irányába, lásd az elmúlt féléves beruházásoknak a számszerűsíthető eredményét, amit itt Kertész képviselő kollégám megemlített - pont az ellenkező hatással. Még akkor se, én nagyon jól tudom, ha ez nem beruházás, hanem ez kivét. De én szeretném megkérdezni, hogy a jól menő cégből lehet csak kivenni, tehát ott előbb be is kell tenni, hogy valamit kivegyek - legalábbis aki valamit is ért a gazdasághoz vagy foglalkozik ezzel. (20.10) Ennek a kamatad ónak a nullszázaléka annyit jelent, hogy spekulációs tőke jelent meg Magyarországon. Meg kell hogy mondjam, a bankok is spekulációs tőkéből élnek ma Magyarországon, lett légyen az állami tulajdonú bank vagy vegyes tulajdonú vagy magántulajdonú bank, ugyani s a hitelkihelyezés, az egy kockázatos és egy macerás, hülye dolog. Ezért sokkal egyszerűbb az, hogyha olyan papírokba fektetik a pénzüket, amit nulla kulccsal egyébként is lényegesen magasabb nyereséghányaddal el tudnak tenni. Én úgy gondolom, hogy nagyob b mértékben kellene, és egyszerűen számomra érthetetlen - nem is tudok hasonlatot mondani , hogy hogyan fél a kormány attól, hogy lényegesen nagyobb adókedvezményeket vagy adómentességeket adjon bizonyos célokra, feladatokra vagy bizonyos térségekre.
