Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 9 (209. szám) - Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1195 ilyen jelentős anyagi ráfordítást igényelne - mármint a működtetési r áfordításokhoz viszonyítva , és olyan hosszú ideig igényelne a működés megszűnése után anyagi ráfordításokat. Egyedül az államról tételezhető fel több száz éves folyamatosság, tehát ezt a feladatot az engedélyessel vagy jogutódjával nem lehet elvégeztetni . Az atomenergia jogállami és piacgazdasági keretek közötti alkalmazása csak úgy képzelhető el, ha a nukleáris alap képzése és funkcióinak ellátása biztosított. Ezen alap létrehozása ugyanakkor etikus is, tisztelt képviselőtársaim, hiszen a jelenben okoz t öbbletköltséget a jövő érdekében, s így ellentétes a jelen gazdasági nehézségeink elhárítására szokásosan alkalmazott módszerrel, nevezetesen a hitelfelvétellel, ahol is a jövőben vállalt költségek terhére oldjuk meg a jelen problémáit. A központi nukleári s alapba történő befizetések az előzetes számítások szerint, és 1996os árszínvonalon, körülbelül 50 fillér/kWórával fogják növelni a termelt villamos energia önköltségét. Ezzel azonban megszűnik végre az az állapot, hogy az atomerőmű villamosenergiaterme lése bizonyos részben a jövő terhére történik. Ezáltal az atomenergia önköltsége minden jelenlegi és jövőbeni közvetlen és közvetett költséget tartalmazni fog, és valóban reális értéken kerül meghatározásra. Az új törvénynek egy sor további fontos rendelke zése és jelentős paragrafusa is van, ezekre természetesen lehetetlen mind kitérni. Összesen egyetlen egyre kívánnám még a figyelmet felhívni, ez pedig az, hogy a törvénytervezet egy esetleges újabb atomerőmű építésére vonatkozó elvi döntés jogát az Országg yűlés hatáskörébe utalja. Úgy vélem, ez valóban olyan súlyú gazdaságpolitikai és egyben politikai döntés, amit csak az Országgyűlés hozhat meg. Emlékeztetném képviselőtársaimat, hogy három évvel ezelőtt, amikor az energiapolitikai koncepciót országgyűlési határozat formájában az Országgyűlés már elfogadta, ott ez a tétel megjelent, ott rögzítettük, de az egy országgyűlési határozat volt, tehát nagyon helyénvaló, hogy most mindezt törvénnyel, az atomenergiáról szóló törvénnyel is megerősítjük. Még egyet azér t mindenképpen szükségesnek tartanék a törvény pozitívumaként megemlíteni, ez pedig az, hogy a törvény nem zárja le annak lehetőségét, hogy például atomerőművet vagy nukleáris anyagot, radioaktív anyagot felhasználó intézmény privatizálásra kerülhessen. It t előttem a vitában többen ezt hibájául rótták fel a törvénytervezetnek, én ezzel szemben kifejezett erényének tartom, ugyanis egyáltalán nem bizonyítható az ellenkezője. Inkább, hogy például egy atomerőműnél a biztonság kérdése az tulajdonformafüggő lenn e. Nem bizonyítható, sőt. Ugye, a legismertebb szörnyű atombaleset, a csernobili baleset egy állami intézményben történt meg, azonkívül elmondanám még azt, amit egyébként az államtitkár úr a felvezető beszédében elmondott, hogy mintegy 3000 létesítménynél tennénk lehetetlenné a privatizációt, ha kimondanánk, hogy mindazon intézményeknél, amelyek atomenergiát vagy izotópokat - tehát nukleáris anyagot - alkalmaznak, ott a privatizációt törvényileg megtiltanánk. Tehát én úgy gondolom, hogy nagyon helyénvaló, h ogy a törvény ennek nem akadályát szabja. Bár a kérdés az nem aktuális, nem ma kell abban döntenünk, hogy privatizáljuke az atomerőművet, de nagyon helytelen lenne ennek a lehetőségét törvényileg lezárni. A törvényjavaslatnak egyébként természetesen - min t minden elénk kerülő törvényjavaslatnak - vannak módosításra szoruló részei, vannak olyan részei, amivel nem teljesen lehet azonosulni. Én ezek közül is párat most megemlítenék. A törvényjavaslat hiányosságaként értékelem például, hogy az nem állapít meg összeférhetetlenséget a tulajdonos, az ellátásért felelősséget viselő és a műszakibiztonsági felügyeletet ellátó szerv között. Tehát úgy gondoljuk, hogy egy nukleáris létesítménynél különösen fontos, hogy egy független szervezet - jelen esetben például az Országos Atomenergia Bizottság vagy a bizottság elnöke - lássa el a legfőbb felelősségi kompetenciát, ellenőrzési kompetenciát egy atomerőmű felett, ezzel nem megy párba, ha nem akadályozzuk meg azt, hogy ugyanez a személy nem lehet egyben a tulajdonos, t ehát az ÁPV Rt. vezetője, valamint az ellátási felelősséggel rendelkező Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak a vezetője. Ez a három pozíció mindenképp jól elválasztásra kell hogy kerüljön. Most az elmúlt napok eseményei kapcsán ez az észrevétel esetleg
