Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 9 (209. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
1154 Ez nyilván adódott egyrészt a szolid adómérték orientáló hatásá ból, adódhatott abból is, hogy az adószabályok gyakori változtatásához szokottak ki akarták használni a nyilvánvalóan kedvező mértéket. De adódott abból is, hogy a gazdaság szereplőinek működése 1995. évben jövedelmezőbb volt, mint korábban. Az iménti vitá nak egy olyan momentumára szeretnék visszautalni, hogy 1995 és 1996 után most ismét a 18 százalékos mértéket javasolja a kormány elfogadásra a parlamentnek 1997. évre. Én úgy gondolom, hogy ez is abba az irányba mutat, amely a kiszámíthatóságot és a viszon ylag alacsony mértékű adómértékek fenntartását szolgálja. Ez az adótörvényeknél mármár szokatlan változatlanságot is jelenti Magyarországon. Én remélem, hogy a továbbiakban ezt a fajta szokatlanságot talán megszokottabbá is lehet tenni. A törvényjavaslat kapcsán szeretnék arról is szólni, hogy a javaslat parlamenti tárgyalásának van egy olyan körülménye, amely sok év elvárása, vágya, követelménye a gazdálkodóknak a mindenkori kormánnyal szemben, legyen az a parlament bármelyik oldaláról is megválasztott ko rmány. Ez az elvárás, hogy a gazdálkodás legfontosabb szabályait, az adótörvényeket és más szabályokat, lehetőleg minél korábban ismerhessék meg a gazdálkodók, ne az adóévet megelőző utolsó napokban. Az egy évvel ezelőtt á ltalunk elfogadott államháztartási törvénymódosítás immár kötelezővé teszi a parlament számára, hogy az új év kezdete előtt 45 nappal fogadja el az adótörvényeket, legyenek ismertek ezek az elfogadott adótörvények a gazdálkodók számára. És úgy gondolom az, hogy most, október elején ilyen törvényjavaslatot tárgyalunk, és a törvényjavaslat vitája után feltehetően november elején erről szavazni is fogunk, szintén szokatlan a magyar gyakorlatban, de ismét csak a kiszámíthatóságot és azt szolgálja, amiről az imé nti vita is szólt, nevezetesen, hogy a gazdálkodók számára ismertek legyenek a jövő év adózási feltételei, ehhez tudják alakítani és igazítani gazdálkodási döntéseiket. A most beterjesztett javaslat előnyének tartom, hogy megszűnik a 23 százalékos mértékű kiegészítő adó. Mind egy, mind két évvel ezelőtt igen sokat vitatkoztunk a költségvetési és pénzügyi bizottságban olyan módosító javaslatokon, amelyek a kiegészítő adó megfizetése alól mentesíteni szándékoztak a más vállalkozásban fejlesztésre fordított os ztalékot, melyre bőséges példát szolgáltat a feldolgozóüzemekben meglévő alapanyagtermelők tulajdoni részesedése utáni osztalék például. Akkor nem sikerült megoldani ezt a problémát a módosító indítványok vitájában, azonban most a beterjesztett változat orvosolja ezt a gondot, megteremtve a legális formáját az osztalék átcsoportosításának fejlesztési céllal, egyik adóalanytól a másik adóalanyhoz. Ez a technika szükséges ahhoz, hogy a gazdasági szereplők beruházási döntési szabadsága megfelelő legyen. A fő gazdasági célok közül a beruházások növekedését segítik a megmaradó, illetve bővülő adókedvezmények. Ezek közül én, SzabolcsSzatmárBereg megyei képviselőként, a kiemelt térségben és vállalkozásövezetben megvalósított beruházások, gépberuházások és infra strukturális beruházások adókedvezményét külön is üdvözlöm, hiszen e kiemelt térségek - amelyekben a munkanélküliségi mutató előző év júniusban meghaladja a 15 százalékot - magas munkanélküliségi mutatói csak akkor remélhető, hogy csökkenni fognak, ha e te rületeken beruházások történnek úgy az infrastruktúra fejlesztésére, mint a gazdasági tevékenység más ágainak a fejlesztése céljából, és e beruházott vagyont foglalkoztatottak kell hogy működtessék. Egy másik adókedvezmény révén a munkanélküli foglalkoztat ása esetén a költségek között történő elszámoláson túl, a volt munkanélkülit foglalkoztatók az érintett magánszemély bére után befizetett társadalombiztosítási járulékkal csökkenthetik adózás előtti eredményüket. A gazdálkodók szabad forrásait növeli az a lehetőség is, hogy magasabb mértékű értékcsökkenési leírási kulcsokkal lehet alkalmazni, illetve hogy kutatás, kísérleti fejlesztés címén az adóévben fölmerült saját közvetlen költségként elszámolt összeg 20 százaléka is elszámolható adózás előtti, eredmén ycsökkentő tételként. A készpénzkapcsolatok korlátozását célzó rendelkezése a
