Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 9 (209. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1137 hatályban maradjanak, addig (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) semmiféle emberi jogot kiharcoln i a magyarság számára nem fognak tudni. Ezért kérjük azt, hogy határozottabb diplomáciai lépéseket vegyenek igénybe. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Pusztai Erzsé bet frakcióvezetőhelyettesnek, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Ön mindig csodálkozik azon, hogy az ellenzék ezeket a kérdéseket a parlamentben veti fel és mondja el. Ugyanakk or azonban az a helyzet, hogy a külügyi bizottságot a kormány lépéseiről nem tájékoztatják időben. A külügyi bizottság tagjai nem tudják pontosan, hogy a kormány mit tesz ezekben az ügyekben, a lépések késlekednek, a nemzetközi szervezeteknél időben nem tö rténik meg a fellépés. Éppen ezért az ellenzék a nyilvánosság előtt kénytelen a kormányról és a kormány tevékenységéről véleményt mondani. Külügyminiszter Úr! A konszenzus így kezdődik, a külpolitikai konszenzus. Egy ilyen esemény idején a külügyi bizottsá got azonnal összehívni és azonnal tájékoztatni kell a kormány tervezett és megtett lépéseiről. Higgye el külügyminiszter úr, abban a pillanatban lecsökken a parlamenti megnyilvánulások száma. Még egy fontos kérdés. Itt van a románmagyar alapszerződés. Itt van előttünk a szlovákiai példa. Vajon, kormánypárti képviselőtársaim, tényleg olyan jó az, hogy a ratifikációval ennyire sietni akar a kormány? Vajon gondolkozotte már a kormány azon, hogy talán éppen az ilyen jelenségek miatt egy kicsit türelmesebbnek kéne lenni? Talán meg kéne várni a romániai választások eredményét? Talán oda kéne figyelni arra, hogy az akkori parlament, az akkori kormány hogyan vélekedik az eseményekről? Nem volna elég, ha talán egy fél év múlva, vagy egy év múlva ratifikálnánk ezt a szerződést? Mert ha megint utólag jönnek ezek a jelenségek, akkor megint azt fogja mondani a kormány, hogy a megbékélési politikájával van baj? (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Dehát vannak dolgok, amikkel nem lehet m egbékélni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Pető Iván frakcióvezető úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem tis ztem, hogy ügyrendi kérdésekben állást foglaljak. Ha erre nincs lehetőség, csak szeretném jelezni, hogy napirend előtt is csak ahhoz lehet hozzászólni, amihez a napirend előtti felszólalás elhangzott és itt másról is szó esett már. Én az SZDSZ nevében azt a kérdést szeretném feltenni, hogy az elhangzottak alapján nem világos, hogy hol húzódik az élesebb választóvonal a kormánypártok és az ellenzék között, vagy az ellenzéken belül. Tudniillik ellenzéki és kormánypártok között a tények megítélésében nagyon so kszor közelálló vélemény alakul ki, legfeljebb a következtetésekben van eltérés, ugyanakkor vannak ellenzéki pártok, amelyek a tények totális ismeretének hiányában tesznek nyilatkozatot. (9.20) Olyan nyilatkozatot a magyar parlamentben tenni, hogy a magyarszlovák kapcsolatban valami analógiát keressünk a 40 éves háború utáni izraelipalesztin megbékéléshez, ahhoz a megbékéléshez - idézőjeles megbékéléshez , amelyik teljes mértékben megosztja Izraelt, képtelen ötlet, és azt gondolom, komoly ember nem javas olhat tárgyi ismeretek birtokában ilyesmit. Azt gondolom, hogy ma Szlovákiában nem pusztán az ottani magyarság kérdéséről van szó, hanem valóban - és ebben ellenzéki képviselőtársaim egy részével teljes mértékben egyetértek - a
