Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP):
1118 Kétségtelen, hogy ezek a kérdések nem fognak évenként jelentkezni a költségvetésben, és sokkal jobb és sokkal gondosabb volt a Munkaügyi Minisztérium gondosan kidolgozott hátté rszámítása ehhez a törvényjavaslathoz, amelyben természetesen 600 milliós, ez sem kicsi, bár nálunk 804 millió forintokat szoktak elvinni egyegy szakértői díjra olyanok, akikről azt sem tudjuk, hogy hol vannak vagy hol nincsenek, tehát ebben a vonatkozásb an a 600 millió semmiképpen nem olyan összeg, amely megakadályozná egy nagyon fontos és nagyon lényeges szakképzési kérdésnek a megoldását. A 3. §nál is, de én azt hiszem, hogy erre vonatkozólag részletesen beadtuk, és az ezzel kapcsolatos ajánlás, bizott sági ajánlás részletesen tartalmazta a kérdéseket, úgyhogy már csak az időt húznám, hogyha végigolvasnám ezt a következő három pontot, a 3., a 4. és 5. pontot, amelynek az indoklása tulajdonképpen visszatér az eredeti indokláshoz, és amely tulajdonképpen a ztán tovább folytatódik a 20. szám alatt előterjesztett törvényjavaslathoz. Én úgy gondolom, hogy ebben a vonatkozásban nem tudunk itt sokra menni, mivel az ezzel kapcsolatos foglalkoztatási bizottsági támogatás és az oktatási bizottsági támogatás egyharma dos értéket sem ért el. Előttem ijesztő: a Képviselőház sem értett vele egyet, és én tragikusan élem meg azt, hogy az 1990. évi XCI. törvényben az erre vonatkozó időpontban az ezzel kapcsolatos előlegek és egyéb anyagi kérdések nem fognak megoldódni a köve tkezőkben sem. Úgy érzem, hogy a befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február hó 15. napján kell befizetni, illetőleg többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni, szemben már az első félévre vo natkozó hasonló anyagi elképzelésekkel. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne még valaki szólni a vita e szakaszában? Nincs jelentkező. Tisztelt Országgyűlés! Miután felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 2330ig terjedő pontjaiban lévő módosító javaslatok alapján. Megkérdezem, kíváne valaki szólni a vita e szakaszában? Megadom a szót Körösfői László képviselő úrn ak, Magyar Szocialista Párt. KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványaim közül egyről szeretnék néhány gondolatot elmondani, ez az ajánlás 25. pontjában található meg. Arról van szó, hogy az 1993ban született, szakképzésről szóló törvény jelentős feladatokat rótt a gazdasági kamarákra a szakképzés területén, így a képzési hely alkalmasságának az elbírálásában, a képzés feltételeinek a megvizsgálásában és az egész folyam atnak az ellenőrzésében. A tavaly ősszel elfogadott törvénymódosítás ezt az ellenőrző tevékenységet a gazdasági kamaráknál kibővítette azzal, hogy a szakképző iskola bevonásával végezhetik ezt a tevékenységüket, ezt az ellenőrzést, és én ezt rendkívül font osnak tartom, annál is inkább, mert az Állami Számvevőszéknek a tavaly májusban végzett vizsgálata azt állapította meg, hogy bizony a képzési helyek jelentős részénél komoly hiányosságok tapasztalhatók. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint inkább m ennyiségi, mint minőségi szempontból lehetett megelégedésre okot találni, és csak példaként mondom, hogy 234 munkáltatónál a közvetlen balesetveszély is fennállt, és ezért meg kellett szüntetni azon a munkaeszközön való munkát, és az 1328 ellenőrzött képzé si hely háromnegyed részénél találtak jelentős hiányosságot. Tehát mindenképpen a képzés ellenőrzése igen fontos. Az én módosító indítványom azt segítené elő, arról szólna, hogy a gazdasági kamarák akkor kapjanak támogatást ehhez az ellenőrző tevékenységhe z, ha a szakképző iskola bevonásával végzik ezt a tevékenységet, akár abban az esetben, ha tanulószerződés alapján folyik a gyakorlati képzés, akár abban az esetben, ha a munkáltató és az iskola közötti megállapodás alapján folyik a gyakorlati képzés. A sz akképző iskoláknak erre megvan a maguk megfelelő szakoktatói, fölkészült szakoktatói gárdája. Korábban, az elmúlt években is ismert volt az úgynevezett szórvány szakoktatói rendszer,
