Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP):
1116 Átképezni azt lehet, aki egyszer már ki van képezve. Ha most elvesszük a pénzt azoktól, akiknek a kiképzésére fordítanánk ezt az összeget, mert szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy itt a szakképzési alaprész csak úgy osztható el, hogy ebből amit az átképzésre fordítunk, azt az alapképzéstől el kell venni. Ez másképp nem megy. Ugyanakkor viszont arra is szeretném figyelmeztetni képviselőtársaimat, hogy az átképzésnek nem csak ez a forrása van. Ez a for rása is lehet, de azon kívül még nagyon sok más forrása lehet, tehát én teljesen egyetértek azzal, hogy tessék érvelni, valóban ez a jövő, hogy az átképzés egyre fontosabb lesz, csak azt ne gondoljuk, hogy az átképzésre csak az a lehetőség van, amit itt eg yébként a törvény alapszellemével megfelelően a szakképzésre kellene fordítani. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor nem lesz az a szemlélet, vagy nem alakul ki az a felfogás, hogy azok, akik védelmezik az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó összeget, az ok nem hívei tulajdonképpen az átképzésnek. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen, megadom a szót Kiss Péter munkaügyi miniszter úrnak. KISS PÉTER munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt vitatkozó Képviselőtársaim! Arra szeretné m jómagam is felhívni a figyelmet, amit Orosz képviselő úr, azt gondolom, pontosan világított meg, hogy mind az ifjúsági szakképzést illetően, mind a felnőttképzést illetően, az amiről most beszélünk, a finanszírozásnak egy szelete, és kisebbségi szelete. Tehát itt egyik kérdésben sem fogunk tudni ezen 0,20,3 - és így tovább - százalék kapcsán dűlőre jutni abban, hogy megoldjuk azt az egyébként nagyon indokolt finanszírozási feladatot, amit mind az ifjúsági szakképzésnél, mind pedig a felnőttképzésnél meg szeretnénk oldani. Miről van szó? Az ifjúsági szakképzésnél arról van szó, hogy a szakképzési hozzájárulás az - sajnos - éppen a legkisebb hányadát jelenti az ifjúsági szakképzés finanszírozásának, hiszen jelen van a költségvetési és az intézményfenntartói önkormányzati támogatás. Pont ez a törekvésünk, hogy ne legyen ekkora teher az intézményfenntartó önkormányzatokon, hiszen túlzó, az arányában megváltozott, megfordultak a korábbi évekhez képest a pénzügyi finanszírozási arányok, és ebben, hogyha csökken a Szakképzési Alap jelentősége, tovább torzulnak az arányok. Tehát van itt egy probléma, ami miatt nem lehet végletekig továbbmenni a felnőttképzés irányába. Ugyanakkor, ha itt most nem lépünk, a szakképzési hozzájárulásban, akkor nem lépü nk a felnőttképzés új piacának megteremtésére. És én ezt nem szeretném. Tehát pártolom, hogy ezzel az eszközzel is segítsük elő, hogy ne csak jelszó legyen, falra írt jelmondat legyen az, hogy egy életen keresztül tanulni kell, és szakmákat váltani, a spec ializációval követni egy konvertálható bázison a munkaerőpiac változásait. Pici a lépés, de látszik a 0 és 0,5 százalék között, valahol a kompromisszumos félúton van. Az Érdekegyeztető Tanácsban sem történt más, megalkudtunk ebben a kéttized százalékban. ( Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Miniszter úr, kétperces reagálásra megadom a szót Körösfői László úrnak, az elnöklést pedig átadom Füzessy Tibor alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MS ZP) : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Francz Rezső képviselőtársamnak is mondom, hogy szó sincs itt arról, hogy az intézményekben folyó szakképzést, gyakorlati oktatást kívánna erősíteni vagy konzerválni ez az előttünk fekvő törvé nymódosítás, annál is inkább nem, mert az eddigiekkel ellentétben az iskoláknak átadható, támogatás címen átadható pénzeszközök a
