Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a népjóléti miniszterhez - "Ez a kérdés, válasszatok: fogat vagy fogót?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter:
1081 olyan országban, ahol a lakosság 52 százaléka nem jár fogorvoshoz, például Tatabányán ez a csökkenés egyharmados mértékű volt, Kalocsán 60 százalékos, Baján kétharmados - csak hogy pél dákat említsek , ezért az önkormányzatok csökkentették a fogászati ellátókapacitást, mint ez várható is volt. A kormány pedig elővéve szociális érzékenységét, reagált erre a helyzetre. 1996. június 1jei hatállyal létrehozott egy eléggé bonyolult térítési rendszert. Újabb forrásról beszélt, pedig csupán az 1994. évi szintre történő beállítás történt meg a finanszírozásban. A rendszer nem tartalmaz ellátási minőségi meggondolásokat, hanem a pénzügyi szempontok uralják. Ilyen a részleges térítés bevezetése, a fogtechnikai költségeknek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral történő támogatásának regisztrálása, és ez csak hab a tortán, hogy hiányos és téves mellékletekkel. Tekintettel, hogy a szerződéskötésre igen rövid volt a határidő, június 1je volt kit űzve, és az új szerződések megkötéséhez az szükséges, hogy az önkormányzatok napirendjükre vegyék és megtárgyalják a hozzájáruló nyilatkozatokat; kérdezem tehát a miniszter urat, egyrészt milyen tapasztalatokat szerzett a minisztérium a 61/1996. (IV.26.) s zámú kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatban, mi az oka az ellentmondó intézkedéseknek, és végül, de nem utolsósorban, miért terhelik meg az önkormányzatokat az ezen intézkedésekből fakadó költségekkel? Várom miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra Szabó György népjóléti miniszter úr válaszol. DR. SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter : Köszönöm szépen Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha nem is a közelmúltban, de régebben meglehetősen gyakran szerepelt a fogász ati ellátás kérdése a parlament napirendje előtt, és indokolt is volt. Én azt hiszem, hogy több alkalommal szóltunk már arról, elfogadtuk, elismertük, hogy a gazdasági stabilizációs intézkedések kapcsán hozott megszorító intézkedések e téren - bár bizonyos pozitív eredményeket hoztak, nevezetesen a gyermekfogászati ellátás iránti kereslet erőteljes megélénkülését , de mégis alapvetően negatív tapasztalatokkal jártak, és éppen ezért került sor arra a korrekcióra, amire ön is utalt, nevezetesen, hogy több el látás ismételten térítésmentessé, részlegesen térítésmentessé vált. Én ezt a magam részéről, ha erre célzott volna, nem ellentmondásos intézkedésnek, hanem egy korábbi beismert, nem igazán azt az eredményt hozó intézkedésnek a korrekciójaként értelmezem, a melyet mindenféleképpen meg kellett tenni, és amelyet a stabilizáció kapcsán a kormány ígért is. Azért engedje meg, hogy az ön által elmondott számokat korrigáljam, mert úgy tűnik, hogy nem először fordul elő, hogy ebben a témában is nagyon sok pontatlan, téves információ hangzik el. Nevezetesen 1995ben a fogászati kassza, amely 5,2 milliárdot tartalmazott, 602 millió forinttal, tehát nem 4,5 milliárd forinttal csökkent, ahogy ön állítja. Ez azt jelenti, hogy 1996ban az a 7 milliárd forint, ami a társadal ombiztosítási alapok költségvetésében szerepel, az előző évit mintegy 40 százalékkal meghaladó többletforrásokat tartalmazott, azaz korántsem az 1994. évi szintre hozás történt meg ezzel kapcsolatosan. (15.40) Éppen ez tette lehetővé, hogy jó néhá ny olyan ellátás, amely korábbi intézkedés kapcsán a térítéskötelesek közé sorolódott, az ismételten kedvezőbb elbírálás alá került. Ön utalt arra is, hogy itt a határidő, amit az új szerződésekkel kapcsolatban előírt a kormányrendelet, a fogászati ellátás szerződésével kapcsolatban, túlságosan rövid határidőt szabott. Ezt én elfogadom. De gondoljon bele a tisztelt képviselő úr, hogy 1996 márciusában született meg a tbalapok költségvetéséről szóló törvény, '96 áprilisában a finanszírozási kormányrendelet, és
