Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - SZIGETI GYÖRGY, a szociális és egészségügyi bizottság előadója:
1027 És végül, de nem utolsósorban, maga az APEH. Az APEH felkészülte arra, hogy plusz 2 millió adóbevallás beérkezik, ha valaki járt az APEHnél, és ismer olyan embert, aki ot t dolgozik, tudhatja, hogy most is a feje tetején áll a dolog, most is rettenetes nehézségekkel küszködnek az APEH dolgozói. Mi lesz ezután? Tehát, kedves képviselőtársaim, én azt javasolnám ebben a vonatkozásban: türelem. Ezt javasolták a bizottság tagjai is a kormánynak, a folyamat természetesen abba az irányba hat, hogy vállalkozóvá válik a mezőgazdasági kistermelők egy része. De mivel ebben az országban a szerves gazdasági fejlődésnek nem voltak meg az alapjai, ezért a mindenkori kormánynak türelemmel k ell viseltetnie az ilyen és ehhez hasonló dolgokkal kapcsolatosan. Van ebben a törvénytervezetben néhány kisebb vitát, de nem kisebb hatást kiváltó hiba is. Nagyon sajnálom, hogy kormánypárti képviselőtársaim nem emlékeztek meg arról a szerencsétlen gyakor latról, ami az új kormány hivatalba lépésétől fogva már van, ez a bizonyos negyedévi adóztatás. Nem is tudom, hogy a világon vane még valahol negyedéves adóztatás az éves adóztatás helyett, és a mezőgazdaságra ez a negyedéves adóztatás rendkívül negatív h atású. Tessék elgondolni azt - és ez a bizottságban is elhangzott , hogy az a gazda, aki leadja a bikáit vagy a disznait márciusban, az április 20ig adóelőleg formájában teljes adót fizet az APEHnek, és utána mindjárt sorba állhat a banknál hitelért, me rt már aratni, már talajt előkészíteni, vetni nincsen pénze, és majd jövő márciusban visszakaphatja az adótöbbletét, amit az első negyedévben befizetett. Hát ha a mezőgazdaságnál ez nem vág földhöz olyan vállalkozót, aki ilyen szerkezetben gazdálkodik, akk or nem tudom, hogy mi. Tehát ezt, ha a mezőgazdaság önöket érdekli, vagy önök ezzel foglalkozni akarnak, mindenképpen meg kell szüntetni, legalább a mezőgazdaság vonatkozásában. Következő a földbérbeadás adóztatása. Önök mindig arról beszélnek, hogy racion ális üzemméret, optimális nagyság szükséges a mezőgazdaságban. Szükséges a költségmegtakarítás miatt a helyben gazdálkodás, a nagyobb távolságok miatt. Tessék belegondolni abba, hogy az a gazda, aki - mivel máshol nem tudott földet venni - a hatodik faluba n vett, most viszont tudna bérelni a saját falujában, azt viszont bérbe adhatná. Amit a saját falujában bérel, annak a bérleti díját költségként elszámolhatja, viszont a bérbe adott földnek a bevételét nem forgathatja be a vállalkozásába, azt egyenesen 20 százalék forrásadóval kénytelen leadózni. Diszkriminatív, előnytelen, nem alkalmazható módszer. Következő, amit szintén az 1994. év pótköltségvetése törölt ki az előző adórendszerekből: a földvásárlás támogatása. Az előbb elmondott érvek alapján igazán cél szerű volna, hogyha a kormány végiggondolná azt, hogy milyen módon lehet támogatni vállalkozóvá válásában a gazdát. Az egyik a földvásárlás segítése. Arról szólt az a bizonyos eltörölt jogszabály, hogy az adóalapjának 30 százaléka erejéig leírhatja az adóa lapjából az a gazda, aki földvásárlásra költ pénzt. Ma ezt a jövedelmet ugyanúgy adóztatjuk, mint aki játékkaszinóban vagy áruházban vagy éppen a kocsmában költi el ezt a pénzt, tehát az ugyanolyan elbírálás alá esik, aki jövőt akar magának és a családjána k földvásárlás révén, mint aki feléli ezt a pénzt. Ha végiggondolta volna valaki ezeknek a hatását a mezőgazdaságra, akkor ezeknek a visszaállítása vagy kiküszöbölése lett volna a cél, és nem a kistermelés ily módon való adóztatása. Köszönöm, hogy meghallg attak. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szigeti György képviselő úrnak, a szociális bizottság előadójának, aki a napirendben szereplő, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítá sát kezdeményező törvényjavaslathoz kíván hozzászólni. Képviselő úré a szó. SZIGETI GYÖRGY , a szociális és egészségügyi bizottság előadója :
