Országgyűlési napló - 1996. évi őszi ülésszak
1996. október 8 (208. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1004 Én nagyon szeretném, hogyha eljutnánk abba a helyzetbe és abba az állapotba, hogy normális költségvetést egész évre készítene a magyar Pénzügyminisztérium. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. M egadom a szót Varga Mihály úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket Csépe képviselő úr vetett föl. Mind a kormány gazdaságp olitikájával szemben, mind pedig a mostani "fűnyíróelven" megvalósuló kiadáscsökkentéssel szemben. Egyre több közgazdász fogalmazza meg, hogy az az egyensúlyteremtés, amit a kormány az elmúlt két esztendőben csinált, túllőtt a célon, és a magyar gazdaság lassan egy lopakodó recesszió, egy állandó, folyamatos stagnálás állapotába került. Önmagában ugyanis attól, hogy egyensúlyra törekszünk, a gazdaságban még nem teremtődnek meg a növekedés feltételei. A magyar gazdaságban az egyensúlyra való törekvés mellet t nem történt semmiféle szerkezeti átalakítás, nem történt meg az a nagyon fontos váltás, ami egy exportoffenzív, exportközpontú gazdaság kialakítását tette volna lehetővé. Én tehát egyetértek azzal a véleménnyel, hogy valóban, itt a kormány túllőtt a célo n, és sajnos a magyar gazdaság egyelőre abban a versenyfutásban, ami KeletKözépEurópa országai között van, abban lemaradt. Ugyanilyen technikának tartjuk a mostani 10 milliárdos kiadáscsökkentés megvalósítását is. Ebben semmi újat nem hozott a kormány a korábbi gyakorlathoz képest. Ugyanolyan elven próbál most lefaragni az állami kiadásokból, mint azt a korábbi esztendőkben, vagy akár az 1990 előtti kormányok megtették. Én tehát azt tudom mondani Győriványi Sándor mezőgazdasági példájához hasonlóan, hogy itt nemcsak "kaszálás", nemcsak "fűnyíróelv" van, hanem bizony néhány intézmény területén már "tarlóégetés", és tartunk attól, az ellenzék tart attól, hogy itt olyan fontos intézmények szűnhetnek meg az átgondolatlan kiadáscsökkentés következményeként, am ire egy jól működő piacgazdaságban is szükség van. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úr felszólalására más frakció nem kíván reagálni. Soron követ kezik dr. Győriványi Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, aki ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Mélyen Tisztelt Országgyűlés! Lassan m egszokottá válik a szatymazi templomgyalázás óta, hogy templomépületeket - tartozzanak azok bármily keresztény egyházhoz - durva támadások érik, amelyről a tévé, a rádió és a sajtó többnyire mélyen hallgat. 1996. augusztus 24én éjjel betörtek az egyik ang yalföldi templomba, és ott a körmeneti kereszttel, amit tudtak, szétvertek. Egymással is összeverekedtek a betörők, így könnyen meg lehetett állapítani, kik voltak. Ennek ellenére sem a tévé, sem a sajtó egyetlen szóval sem tett említést az oktalan pusztít ásról, mert valaki azt kérte, hogy diszkréten kezeljék, magyarán: hallgassák el az ügyet. Hasonló atrocitás történt a piliscsabai római katolikus templomban is. Ezenkívül nem egy helyen hangzott el, hogy azért törnek be egyesek, mert szegények, és a templo m pénzét keresik. 1996. január 12én a Magyar Nemzetben azt is írta valaki, hogy a katolikus templomok útba esnek, ez volt a magyarázat a sorozatos templomgyalázásokra. Csak azt nem értem, hogy a járőröző rendőröknek miért nem estek útjá ba ezek a templomok? A média a pestújhelyi templom felgyújtása kapcsán szeptember 18án a gaztettre úgy reagált, hogy
