Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
989 Ez az összefogó, sűrített szövegtervezet a magam 8. számon szereplő javaslatával annyiban érintkezik, amennyiben kifejez etten az egyházi és a közösségi javak visszaszolgáltatásáról, illetőleg az érdekeltek azzal egyenértékű kárpótlásával kapcsolatos. Ma már volt arról szó, és a külügyminiszter úr is ebben az ügyben már megszólalt, hogy az a bizonyos, a szerződés szövegének 15. cikkelyében a 6. bis ponttal kapcsolatban a külügyminiszteri levélváltás ebben a tárgyban hogyan áll. Tehát én nem ehhez szeretnék hozzászólni, ez egy rendezett és világosnak tűnő ügy. A jövő eldönti, hogy ebből mi lesz, túl sok optimizmusra reményt ad ó körülményt nem látok. Ez azonban formai szempontból - részemről - most már nem képezi vita tárgyát. Amivel kapcsolatban szeretném a képviselőtársaim figyelmét felhívni, az maga a tárgy. Nem a román parlamenthez szólok, nem a román kormányhoz szólok, nem a román többséghez szólok. A magyar parlamentben két körülményre szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét. Az egyik - kifejezetten az egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban - : a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsának álláspontjából idézem azt a két mondatot, amely az egyházi javak visszaadásával kapcsolatos. Ez így hangzik: "Nem tartjuk kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket - és itt következik a rész , és rendkívül aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatosan egyelőre semmiféle megállapodás nem született. Ezt annál is inkább különösnek tartjuk, mert az Európa Tanács Románia felvételéről szóló, kötelező jellegű 176os véleményezésében ennek a kérdésnek a megoldása külön pontként szerepel." A másik körülmény, pontosabban ugyanebben a tárgyban egy másik vélemény, amely ma még nemigen kapott hangot, az a következő. Egy állásfoglalásból szeretnék idézni, nem feltétlenül a jegyzőkönyv kedvéért, hanem képviselőtársaim fig yelmére számítva. Ez az állásfoglalás a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezlete részéről a következő: "Jussunkért és jogainkért közéleti és politikai síkon is kitartó küzdelmet folytatunk. A 15, államilag elismert felekezet előter jesztéseként már 1990ben elkészítettük közös egyházi törvénytervezetünket, amely a fenti kérdésben jogorvoslást ír elő. A román parlament - többszöri sürgetésre, a dokumentum kelte 1996. augusztus 27. - mind a mai napig nem tűzte napirendjére jogos követe léseinket. Romániának a szervezetbe való felvételekor az Európa Tanács is - az előbb volt erről szó - a nemzetközi egyezmények normarendszerébe illőnek találta. 176/1993as számú véleményezése 8. szakaszában feltételként szabta meg a felekezeti oktatáshoz való jogot és az egyházi javak visszaadását. A románmagyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezetéből megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a készülő dokumentum nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseink teljesítésére nézve. Mi, a romániai m agyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük, hogy az olyan megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdulását, egyszóval nem teljesítheti tör ténelmi küldetését." Tisztelettel kérem elnök asszonyt arra, hogy amennyiben jókedvű szocialista képviselőtársaimat intené arra, hogy vagy hagyják el a termet, vagy menjenek haza, vagy feküdjenek le bárhol, de - mivel az Országgyűlés úgy határozott, hogy f olytatjuk a részletes vitát - még folytatnám. Megértem, hogy őket ez nem érdekli, sőt a mai nap után természetesnek is tartom, azonban ha megengedik, még két mondatot elmondok. "Felkérjük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hog y vizsgálják felül álláspontjukat, és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről. Eltökélt szándékunk, hogy keresztény egyházaink tanításaiból eredő eszményeinkből nem engedünk, jogainkról nem mondunk le, és sajátos eszközei nkkel a hazai törvényhozás - és szükség szerint a nemzetközi fórumok útján - küzdeni fogunk nem csupán a magunk, hanem valamennyi egyház jogos
