Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 18 (191. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP):
96 magán, vagy alapítványi intézmények, mégis egy kiszámítható, biztonságosabb feltételrendszerrel tudnak elkezdeni működni. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ág nes) : Én is köszönöm. A monitoron megjelent Farkas Gabriella képviselő asszony neve. Tévedés történt, feltételezem. Kérdezem, hogy kíváne valaki még szólni a vita e szakaszához: 146. számú pont. Dobos Krisztina, csak nem működik a gépe. Megadom a szót Do bos Krisztina képviselő asszonynak. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF) : Köszönöm szépen a szót, és két dologra szeretnék reagálni. Az egyik: úgy gondolom, hogy egyértelművé kell tenni mindenki számára, és sajnos a törvény megfogalmazásában ez, sőt még a módosítá sban sem egyértelmű, hogy igenis van, aki 18 éves korig jár iskolába, és érettségit fog feltehetőleg tenni, bár nem biztos, hiszen nem kötelező, annak egy másfajta tantervi szabályozás van, és másfajta annak, aki tíz osztályt végez el. Hiszen akkor semmi é rtelme nincsen, hogyha egyszer már lezárunk minden tantárgyat a 16. életévében, s utána megint lezárjuk a 18. életévében. Aki tanított, vagy aki végiggondolja egyegy tantárgy területén a kialakítandó tantervet, az pontosan tudja, hogy így semmi értelme ni ncsen. A másik dolog, hogy azt is világossá kell tenni, hogy a kétszintű érettséginek vannak következményei. Márpedig az egyik következménye az, hogy aki az alacsonyabb szintű érettségit teszi, az ilyen formában nem jogosít továbbtanulásra, mert nyilvánval ó, hogy az egyetemek elő fogják írni, hogy melyik tantárgyakból követelnek meg magasabb szintű érettségit, és ha még az is szerepel a törvényben, hogy 16 éves korában választ a gyerek tantárgyat, akkor nyilvánvaló, hogy ez egy 16 éves kori választást vagy szelekciót jelent. A harmadik pedig: szó nincs a közoktatási törvényben arról, hogy nem kell felvételit tenni. Egyetlenegy dologban, hogy az adott évben nem kell írásbeli felvételit tenni az egyetemen vagy a főiskolán, de a következő évben, vagy pedig az e gyetemektől és a főiskoláktól függően lehet, vagy előírhatnak olyan felvételi követelményt, ami természetesen azt jelenti, hogy vizsgáztatják a jelölteket. Tehát nem lenne célszerű a közvélemény számára sem, a magunk számára sem megtévesztő nyilatkozatokat tenni. Köszönöm. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Kovács Kálmán úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Én csak nagyon röviden a ké tszintű érettségi kérdésköréhez szeretnék hozzászólni. Az a javaslatunk, amely többször is elhangzott, hogy ezt a kérdést pontosabban kellene szabályozni, ebben a törvényjavaslatban szabályozatlan és nem elegendő. Számos olyan helyzetet fog eredményezni, e gyszerűen nem fog kiderülni az, hogy most az alacsonyabb szintű érettségi mire jogosít. Mert igaza van kormánypárti képviselőtársaimnak abban, hogy az alacsonyabb szintű érettségi esetében is értelmezhetjük úgy, hogy az az egyetemi vagy felsőoktatási tanul mányokra jogosít, de értelmezhetjük úgy is, hogy nem jogosít. Kérdés az, hogy ezek közül azután az egyetemek és a főiskolák mit fognak figyelembe venni. Mert hogyha ennek nem lesz megfelelő szabályozottsága és tartalmi kitöltöttsége, akkor az egyetemek nem csak a kétszintű, hanem a három- meg négyszintű érettségit vagy bármely szintű érettségit fogunk létrehozni, akkor sem fogadják el ezt a felvételi követelményekként vagy a felvételi követelmények helyett, és akkor nem értünk el ezzel az egésszel semmit. Te hát itt egy pontos szabályozásra van szükség, amely szabályozás azután a jövőt is elősegíti és meghatározza. Köszönöm szépen.
