Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. szeptember 3 (197. szám) - Az ülés napirendjének, időtartamának és időkeretének elfogadása - A Magyar Köztársaság és Románia között kötendő alapszerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KERESZTES SÁNDOR (KDNP):
949 És azok a szomszéd partnereink, akiknek a magatartásáról szó esett, hogy itt még nemzetá llamban gondolkoznak, sőt alkotmányuk ezt expressis verbis ki is mondja, egy retrográd irányt képviselnek, amelyik nem esik egybe az európai integrációs célkitűzésekkel, és meg kellene értetnünk a világ közvéleményével is azt, hogy felelősségük van az irán t, hogy meggyőzzék ezeket az országokat és azok népeit, hogy változtassanak a gondolkozáson, váljanak alkalmassá arra, hogy integrálódhassanak egy ilyen közösségbe, amely az előbbi értékek megvalósítására törekszik, mert hogyha csupán itt államoknak a csat lakozását érik el anélkül, hogy ezek a problémák megoldódnak, akkor nemcsak a térségi, de az egész európai stabilitást veszélyeztetik. Természetesen ugyanakkor minden ráhatást meg kell tenni a szomszéd népekkel is, hogy ezt megértessük velük, hogy mi nem e llenük kívánunk tenni valamit. Éppen ezért én a magam, pártunk, és azt hiszem, az egész ellenzék nevében is kénytelen vagyok disztancírozni magamat Kávássy képviselőtársunknak a kijelentésétől, mert hiszen mi nem határmódosításokban gondolkozunk, (Taps a b al oldalon.) ez nem szerepel a magyar politika célkitűzései között, helyette baráti jobbot nyújtunk, békében, egymás kultúrájának, állampolgárainak kölcsönös tiszteletében szeretnénk együtt élni, anélkül azonban, hogy feladnánk saját identitásunkat. Mi nem ellenük foglalunk állást, hanem ez ellen a politikai gondolkozás ellen, amely a politikájukat meghatározza. És ezért szeretnénk mindenféleképpen meggyőzni őket, hogy ilyen tényként értékeljék a mi törekvéseinket. Legyen szabad most kitérnem még egy kérdés re. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Ugyanis tévedtem az előbb, csak tíz percre szólt, és ön pár gondolattal túl van. DR. KERESZTES SÁNDOR (KDNP) : Bocsánatot kérek, téves információt kaptam a z időkeretről. Befejezem. De azért, elnök úr, kérek engedélyt, hogy ezt elmondjam még, mert nagyon lényegesnek tartom, másképp osztottam volna be az időmet akkor. Szeretnék egy konkrét kérdést a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani, ami a szerződésben nincs be nne, és nagyon kérem külügyminiszter urat és a kormányt. Nevezetesen az egyházi kártalanítást Erdélyben. Kérem, aki ismeri Erdély történetét, és tudja azt, hogy Trianon előtt a 104 000 négyzetkilométer területen, amit Romániához csatoltak, volt 3200 körüli magyar anyanyelvű iskola, ebben állami, egyházi, társadalmi - EMKEre gondolok - együttvéve. Ugyanakkor volt 2900 román anyanyelvű iskola, ezek nagy része az ortodox és a görög katolikus egyház által fönntartott volt. Kérem, a románok pontosan tudják, hog y ezek az egyházi iskolák mit jelentettek számunkra. Ha Balázsfalvára valaki elmegy és megnézi a görög katolikus líceumnak Trianon után kitett hatalmas tábláját, márványtábláját, amelyen az van - románul természetesen - ez az első iskola hazánkban, tehát N agyRomániában, ahol a román ifjúság anyanyelven tanult. Kolozsvárt pedig a volt katolikus gimnáziumban, ahol a piaristák tanítottak, amelybe nekem is szerencsém volt járni, ezelőtt vagy 25 évvel egy táblát tettek ki, amelyben föl vannak tüntetve az ott ta nult román diákok, köztük Avram Iancu, Gheorghe Baritiu, és föl lehetne sorolni, akik ebben az iskolában - ez van a táblán - ápolták nemzeti öntudatukat, és alakították ki azt a szemléletet, amely létrehozta az Aurora című folyóiratot, stb. Kérem szépen, e z egy nagyon fontos kérdés. Az erdélyi történelmi egyházak kiadtak Jussunkat követeljük címen egy kiadványt, amelyben a katolikus egyháznak 16 gimnáziuma, 18 egyéb intézménye van felsorolva, a reformátusoknak 10 gimnáziuma és 10 más intézmény, az unitárius egyháznak háromhárom, és nemcsak ezek az intézmények, de a fenntartásukra szolgáló javaik, ezek nélkül tessenek elhinni, az erdélyi magyarság a moldvai magyarság sorsára juthat. Ezt nem lehet egy levélváltással elintézni, és az erdélyi egyházak vezetőine k a kérése teljesen megalapozott, és a magyar nép érdekét, jövőjét szolgálják. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
